Felbolydult méhkas a világ, s ez alól az agrárium sem kivétel. Az aszály letarolja a földeket Európa-szerte, Hollandiában ismét tüntetnek a gazdák, Olaszországban a bíróságnak kell döntenie a társadalmi elvárások és a gazdasági érdekek között a vegyszermentes gazdálkodást illetően. Érzékelhető, hogy a gondok súlyosbodása elől nem tudunk kitérni, de enyhíteni tudjuk őket bizonyos eszközökkel. Egyik ilyen az együttműködések fokozása, a másik az informáltság. Nehéz idők jönnek! Ezért – múlt heti cikkem, a baromfihús piaca témája kapcsán – kötelességemnek érzem tovább vinni a gondolatot, és bemutatni a globális ármozgásokat, a meghatározó trendet, valamint fontos esettanulmányokat.

Ahogyan az idézett cikkben is szerepel, igen csekély az esély arra, hogy az ukrajnai baromfihús rombolja le az árakat az EU-ban. Miután Magyarországon a húsfélék külkereskedelmének felét a baromfihús képezi, számunkra nagyon fontos a nemzetközi trendek ismerete. A hazai baromfihús-külkereskedelemről az első négy hónapról van adatunk. Ezek szerint az import jelentősen bővült: mennyiségben 29, euróban számolt értékben pedig 51 százalékkal, miközben az export mennyiségben közel 5 százalékkal csökkent, értékben viszont 8 százalékkal bővült. Ettől még a jelentős pozitív exportegyenlegünk nincs veszélyben, de mennyiségben 8, értékben 4 százalékkal zsugorodott ebben az időszakban.

A piac egyensúlya globálisan idén sem kerül veszélybe. A 101 millió tonnás termelés a 98 millió tonnás fogyasztással szemben legalábbis rendben van. Ha viszont a számok mögé tekintünk, akkor már számos feszültségforrást látunk.

1. Kína például ismét többet fogyaszt idén, mint amennyit termel.
2. Brazília csirkehús-exportja az első öt hónapban 7,8 százalékos emelkedést mutatott az egy évvel korábbihoz képest, 1,846 millió tonnáról 1,990 millió tonnára nőtt. Értékben ez egyharmados ugrás. Az év első 5 hónapjában a bevételük elérte a 3,776 milliárd amerikai dollárt. A brazil export fő célpiacai Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Japán és az EU.
3. A globális inflációs forgatókönyv, a magas termelési költségek és a csirkehús iránti erős kereslet az átlagos nemzetközi árakat tonnánként 2000 USD fölé emelte.
4. Arról is írtam már, hogy Malajzia is belépett azon országok sorába, akik a belföldi árak szárnyalása miatt kiviteli tilalmat vezettek be.
5. Iránt az elmúlt évtized legerősebb élelmiszer-lázadásai sújtják, miután a kormány csökkentette a tojás, a csirke, a tejtermékek és az étolaj támogatását. Iránban a következő 3 hónapban a baromfitelepek tömeges bezárására lehet számítani. A feszültséget mutatja, hogy a földművelésügyi miniszter ultimátumot adott a termelőknek, hogy ha bezárják a gazdaságokat, súlyos bírságot kell fizetniük. Irán közel 2,3 millió tonna brojlerhúst termel évente, de a termelési teljesítmény szinte naponta csökken.
6. Az EU-ban a csirkeárak a 25. héten 27 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi szintjüknél. A közösség csirkehús termelése idén várhatóan 1 százalékkal lesz csak a tavalyi alatt, miközben a pulykahúsé közel 4, a kacsáé 9 százalékkal csökken.
7. A grafikon a fontos világpiaci referenciának számító Sao Paulo-i brazil fagyasztott csirkehús árát mutatja reál/kg-ban. Az árak láthatóan ismét közelítenek a 2021 szeptemberében elért történelmi csúcsok felé.

Mi látszik mindebből?

• Ahogy írtam, a globális egyensúly ugyan nincs veszélyben, de számos ország súlyos gondokkal küzd a magas árak és az ellátási problémák miatt.
• Az EU külkereskedelmi egyenlege is erősen pozitív, de komoly egyenlegromlást mutat. Növekszik a brazil és thai import, miközben a kivitel az első három hónapban 5 százalékkal csökkent (mennyiségben, az Egyesült Királyság nélkül).
• A külkereskedelmi egyenleg romlása hazánkban is növekszik. Nemzetközi versenyképességünk szempontjából pedig éppen ez a „bezzegszektor”. Jelentős hazai tulajdonosi arány, magas integráltság és koncentráltság, fejlesztési dinamika.
• Az állatjárvány okozta gondok nyilván tetten érhetők a külkereskedelmi számokban, de az import jelentős növekedése akkor is elgondolkodtató, hiszen versenyképességi problémákra utal.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ