Malajzia baromfiexport-tilalma és az élelmiszerár-válság hatásai

Forrás: Getty Images
Malajzia is belépett azon országok sorába, amelyek a belföldi árak szárnyalása miatt kiviteli tilalmat vezettek be. A hír kapcsán érdemes elgondolkodni a soha nem látott globális élelmiszerár-válság várható hatásain. Cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője az elmúlt hetek témáit elemzi tovább.

Miközben a legtöbb megnyilatkozó még mindig azt számolgatja, hogy Ukrajna és Oroszország hány százalékát bírja világ gabona és olajnövény piacainak, a felkorbácsolt hangulatban egekbe emelkednek az élelmiszerárak. Ez pedig tovább mélyíti a szakadékot a fejlett és fejlődő térségek között.

Az inflációs spirálra egyre több ország kiviteli tilalmakkal reagál. Az idegesség kapkodáshoz vezet.

Számos ország követett el így hatalmas hibákat az elmúlt hetekben. Sok tanulsága van például annak, hogy India előbb lelkesen Ukrajna helyére akart lépni a gabona világpiacon, majd gyorsan meggondolta magát. A másik kapkodó Indonézia, aki előbb betiltotta pálmaolajának exportját, majd a készlettorlódás után fokozni akarja a kivitelt. Mindkettő rövid időre összezavarta a piaci szereplőket és árakat. A felfokozott hangulatban könnyű rossz döntést hozni.

Malajzia esete

Az ország nem szerepel a nagy baromfiexportőrök listáin, de a piacvédelmi intézkedés formája miatt mégis figyelemmel kell kísérnünk. Az inflációs küzdelemben a takarmányárak emelkedése és a hőség miatt pusztuló naposcsibék tették rá az utolsó lapátot a kormány döntésére. Nem csak a kivitelt állították le, hanem néhány adminisztratív követelmény elengedésével könnyítették az import bejutását is. A baromfihús június eleje óta érvényben lévő kiviteli tilalma bizonytalan időre szól.

Egyre hosszabb a lista

Mármint azon országoké, akik kiviteli tilalommal gondolják fékezni a belföldi árak emelkedését. Az alábbi lista még májusban készült, és azóta több ország már módosított is álláspontján.

Az élelmiszerexport tilalmával élő országok


Forrás: International Food Policy Research Institute

A dolog buktatója ott van, hogy az élelmiszerpiacok globalizációja olyan előrehaladott, a nemzetközi árfüggések pedig annyira erősek, hogy azoktól legfeljebb csak rövid időre lehet elszakítani a belföldi árakat. Mégis érdekes, hogy visszatekintve a 2007-2008-as és a 2011-es válságidőszakokra, ezek a politikák hatékonynak bizonyultak az ilyen nemzeti célok elérésében. A 2007–2008-as élelmiszerválság idején az exportvámokat, vagy tilalmakat kivető kormányok lényegesen sikeresebben akadályozták meg a belföldi árak emelkedését, mint a nem beavatkozó kormányok.

Ezek az intézkedések azonban kétélű fegyverek.

Minél hatékonyabbak a határon belüli fogyasztók védelmében, annál jobban növelik a világpiaci és fogyasztói árakat a harmadik országokban, és hasonló intézkedések meghozatalára ösztönzik azok kormányait.

Hol van ilyenkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO)? – kérdezhetnénk. A WTO ugyanis éppen ezen exportkorlátozó beavatkozások ellen hivatott küzdeni. A jelenlegi WTO-szabályok azonban általában hátrányos helyzetbe hozzák a nettó élelmiszerimportáló országokat. Az exportkorlátozások továbbra is rendkívül alulszabályozottak globális szinten. A GATT, a WTO Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménye 1994 óta kiskaput kínál az ideiglenes intézkedéseknek (XI. cikk, 1.)

Mindebből kitűnik, hogy a globális élelmiszerválság megoldását nem ezen az úton kell keresni. Rövid távon sokkal inkább a probléma magvát kell megcélozni, és az ukrajnai kivitelt kell felpörgetni. Ez egy igen összetett feladat, hiszen nem elég az alternatív csatornákat fejleszteni, muszáj tengeri kikötőt biztosítani az ukrajnai termékeknek. Hosszabb távon az önellátásra való törekvés, az ellátási láncok rövidítése a cél.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.