Elönti-e az EU-t az olcsó ukrajnai baromfihús?

Forrás: Getty Images
Ukrajna vámmentes beszállítási lehetőséget kap az EU-tól. Az elmúlt években az EU baromfihús importjának több mint ötödét biztosította, de vannak tagállamok, ahol meghatározó beszállító volt. Fórián Zoltán, Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője szerint a nagy kérdés: Ukrajna tudja-e növelni exportját, és letöri-e idén az árakat az olcsó ukrán áru?

Ukrajna tavaly 259 ezer tonna baromfihúst exportált, elsősorban tengeri úton. Kiviteléből 103 ezer tonna került az EU tagállamokba. Ezzel a harmadik legnagyobb beszállító Brazília és Thaiföld után.

Stabil EU-mérleg

Az EU baromfihús-termelése stabilan hozza az évi 14 millió tonnás szintet. Ennek – szintén stabilan – 82 százaléka a csirkehús. Az EU baromfihús külkereskedelme erős pozitív egyenleget mutat, átlagosan háromszor annyit exportál, mint amennyi baromfihős érkezik a piacára. Brazília és az USA után a világ harmadik legnagyobb exportőre e termékkörben, miközben importőrként is negyedik.

Idén az első három hónapban 21,5 ezer tonna baromfihús érkezett az EU piacára Ukrajnából, szemben az előző év hasonló időszakának 3300 tonnájával. ezért is jogos a címben feszegetett kérdés.

„Jelenlegi körülmények”

Elméletileg Ukrajna megkétszerezheti az Európába irányuló baromfiexportját, kihasználva az egész éves vámmentességet. Ez erős befolyással lenne az árakra az EU-ban, bár ez a forgatókönyv irreálisnak tűnik – mondta Katarzyna Gawrońska, a Baromfi- és Takarmánytermelők Országos Kamara igazgatója. A poultryworld.net-en olvasható interjú szerint a jelenlegi körülmények között alaptalanok az európai piaci szereplők egyes szereplőinek az Európai Bizottság által biztosított vámmentesség alapján megerősödő félelmei a meglehetősen olcsó ukrán baromfihús exportjának növekedésével kapcsolatban. A tavalyi szám sokkal magasabb is lehetne, ha nem lenne az EU vámpolitikája – mondta Gawrońska. Ukrajna korábban képes volt közel kétszeresére növelni az Európába irányuló baromfiexportot. Becslése szerint, ebben az esetben a lengyel gazdálkodók által Európába exportált baromfihús átlagára 8-14 százalékkal csökkenne, ami aztán visszagördülne a termékláncban.

Az export növekedése csoda lenne

A legfontosabb azonban az, hogy ezek a becslések nem veszik figyelembe az ukrajnai háborút

– mondta Gawrońska, hozzátéve, hogy rendkívül nehéz ebbe az egyenletbe belefoglalni a folyamatban lévő ellenségeskedések hatását az ukrán baromfiiparra.

„A feldolgozó üzemek kapacitáskihasználtsága rendkívül ingadozó, a logisztikai problémák egyik napról a másikra elmélyülhetnek vagy megoldódhatnak, és sok gazdaság működési állapota ismeretlen. Másrészt a jelenlegi háborús körülmények között – még a vámok teljes hiánya mellett is – a tavalyi export szinten tartása siker lenne Ukrajna számára, miközben minden növekedést csodának tartanának” – mondta Gawrońska.

Az ukrán baromfitenyésztők számára a termelési kapacitás fenntartása a háború okozta áram-, takarmány- és üzemanyaghiány közepette nagy feladat, nem beszélve a termelési teljesítmény növeléséről. Az Európai Bizottság az ukrán árukra kivetett vámok eltörlésével helyes humanitárius döntést hozott, és ez segíthet az országnak a jelenlegi szélsőséges helyzetben.

Az orosz invázió kezdete óta elakadt az export. Ukrajna legnagyobb baromfitermelő cége, az MHP áprilisban arról számolt be, hogy részben újraindította a vasúti baromfiexportot, bár nem tudni, hogy Ukrajna azóta mennyi baromfihúst exportált.

Az ukrán háború baromfihiányt váltott ki Észtországban

Észtország messze nem önellátó csirkehúsból és tojásból. Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból viszont minden észt baromfiimport egy nap alatt megszűnt. A harcoló országok korábban olcsó termékeket exportáltak piacára. Emellett persze aggodalomra ad okot a takarmányárak meredek emelkedése. Észtország baromfihús iránti keresletének közel 60 százalékát a Talleg, az ország legnagyobb termelője elégíti ki. A kis baromfitelepek még néhány százalékot tesznek ki, de a többit Lettországból, Litvániából és Lengyelországból, valamint a posztszovjet térségből importálják. Hasonló a kép a tojással – ennek is közel 40 százalékát Észtország importálja.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink