Élelmiszer drágulást és menekültválságot hozhat az orosz-ukrán háború

Fotó: Anatolii Stepanov
Az orosz-ukrán háború szörnyű globális következményekkel fenyeget. Elhozhatja az egyik legnagyobb menekültválságot, az élelmiszerárak megugrását és a világ agrárkereskedelmének átalakulását. A gabonaárak már el is szálltak és több agrárcég fejezte be működését Ukrajnában. Összefoglaló a válság agráriumot érintő aktuális eseményeiről és a várható fejleményekről.

Az ENSZ szerint szörnyű globális következményekkel fenyeget az orosz-ukrán konfliktus. Az élelmiszerárak megugrásával, az egyik legnagyobb menekültválsággal, valamint a világ élelmezésének és az agrárkereskedelmének akadályaival számolhatunk, hisz Ukrajna igen jelentős szereplő a globális műtrágyapiacon és a világ elsőszámú napraforgó termelője. Több globális mezőgazdasági cég zárta be Ukrajnában lévő irodáit és üzemeit, amint Oroszország inváziót indított. A válság globális mezőgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló aktuális történéseit foglaljuk össze és kitérünk a várható hatásokra is.

Felfüggesztett tengeri kereskedelem és félelem az ellátási zavaroktól

Az orosz erők csütörtökön szárazföldi, tengeri és légi tömeges támadással megszállták Ukrajnát, ami a legnagyobb támadás, amelyet egy állam egy másik ellen intézett Európában a második világháború óta. Ezt követően az ukrán hadsereg felfüggesztette a kereskedelmi hajózást kikötőiben, ami csak tovább gerjesztette az ellátási zavaroktól való félelmet a vezető gabona- és olajosmag-exportőrök körében. Oroszország már korábban elrendelte az Azovi-tenger lezárását a kereskedelmi hajók elől, a Fekete-tengeri orosz kikötőket azonban nyitva tartotta – közölték csütörtökön orosz tisztviselők, melyről a Reuters számolt be.

A szállítók a rendkívüli körülmények miatt nem teljesítik szerződéses kötelezettségeiket, a piac figyeli a vis maior bejelentéseket.

Az Azovi-tenger egyik legnagyobb ukrán kikötője, a Mariupol már az orosz erők támadása alatt áll a Reuters információi szerint. Az itteni kikötők árpát, búzát és kukoricát exportálnak mediterrán importőröknek, köztük Törökországnak, Ciprusnak, Egyiptomnak, Olaszországnak és Libanonnak, amely országoknak alternatív ellátást kell keresniük, ha a hajók a közeljövőben nem tudnak elindulni.

Eközben a világ egyik legnagyobb hajózási vállalata, a dán Maersk, -mely két, Pivdennij kikötőjébe befutó konténerszállító útvonallal rendelkezik Ukrajnában -, csütörtökön közölte, hogy a konfliktus miatt február végéig leállítja az összes ukrajnai kikötőbejárását és bezárja fő irodáját Odesszában.


Egy konténerszállító hajó köt ki a kelet-ukrajnai Berdjanszk tengeri kikötőjében, Azovban 2018. december 2-án.
Fotó: Genya SAVILOV / AFP

Ukrajna csütörtökön arra kérte Törökországot, hogy zárja le a Boszporusz- és a Dardanellák-szorost az orosz hajók előtt. Ankara ellenőrzi ugyanis az Azovi-tenger szorosait, háborús időkben jogában áll korlátozni a hadihajók áthaladását. Azonnali válasz azonban nem érkezett Kijev kérésére.

Ukrajna, ahol a világ legtöbb napraforgója terem

Mivel Ukrajna a globális mezőgazdaság kulcsfontosságú szereplője, a konfluktusnak nemzetközi hatásai lesznek. Az ország több mint 70 százalékát borító mezőgazdasági területén az AgWeb tájékoztatása szerint a világ legnagyobb mennyiségű napraforgóját, valamint a hatodik legtöbb kukoricáját és árpáját termesztik. De a repce, a szója és a búzatermelése is globálisan jelentős. A Reuters közlése alapján

Ukrajna és Oroszország együttesen adják világ napraforgóolaj-exportjának 80, a kukoricaexport 20 és a búzakivitel 29 százalékát.

Ukrajna mezőgazdasága
Az ország mezőgazdasági ágazata a GDP mintegy 9,3 százalékát termelte 2020-ban. A 45 ezer mezőgazdasági vállalkozás a bruttó termelés 55 százalékát állítja elő, míg a több mint 4 millió háztartás a termelés 45 százalékát adja, háztartásonként átlagosan 1,23 hektár földet művelve. Az ukrán mezőgazdaságot a növénytermesztés uralja, a mezőgazdasági termelés 73 százalékát teszi ki.

Ukrajna évente több mint 60 millió tonna gabonát és hüvelyeseket takarít be. Ugyan a 2020-as év a világjárvány és az időjárási viszonyok miatt is eltért a megszokottól, még így is a hazai piac igényeinek háromszorosa volt a gabonatermés. A terméshozamok jelentős javulásával számos szakértő becslése szerint Ukrajna teljes gabonatermelési potenciálja 140 millió tonna. Forrás: International Trade Administration

A két ország egymással versenyez a kukorica és búza szállítása terén, hogy megnyerjék az olyan nagy vásárlókat, mint Egyiptom és Törökország. A gabonanagyhatalomnak számító országok háborújának kitörésekor el is szálltak az árupiacokon a gabonaárak. Az amerikai búza határidős jegyzése közel egy évtizede a legmagasabb szintre emelkedett, míg az európai búzáé rekordot döntött.

Hogyan fenyegeti az orosz-ukrán konfliktus a világ mezőgazdaságát?

Az ENSZ szerint szörnyű globális következményekkel fenyeget a háború. Ukrajna megszállása az egyik legnagyobb menekültválságot, az élelmiszerárak megugrását és az általunk ismert világrend végét jelentené

Ukrajna külügyminisztere szerint – írta meg a South China Morning Post. Mivel Ukrajna a fejlődő világ egyik legnagyobb búzaszállítója, az invázió

az élelmiszerárak megugrását okozhatja, és még kétségbeesettebb éhezéshez vezethetnek olyan helyeken, mint Líbia, Jemen és Libanon.

– mondta Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, aki szerint a szenvedés szökőárszerű hullámai, amelyeket ez a háború okozni fog, elképzelhetetlenek.

A megszállás hírére csütörtökön dominószerűen követték egymást az események, amelyek további aggodalomra adnak okot a világ mezőgazdaságát, élelmezését és kereskedelmét tekintve.

A globális mezőgazdasági nyersanyagkereskedő, a Bunge, amely Ukrajnában több mint ezer embert foglalkoztat, közölte, hogy bezárja a cég ukrajnai irodáit és felfüggeszti a fekete-tengeri gabonakikötőjének működését az ukrajnai Nyikolajevben.


Az Ukrajna elleni orosz támadás világszerte lefelé küldte a tőzsdéket. Arthur Brunner, az ICF Bank AG részvénykereskedője a monitorját figyeli a frankfurti tőzsdén 2022. február 24-én.
Fotó: ARNE DEDERT / DPA Picture-Alliance via AFP

A megszállást követően az amerikai mezőgazdasági nyersanyagkereskedő Archer-Daniels-Midland is bejelentette, hogy bezárja ukrajnai létesítményeit, többek között egy csornomorszki olajosmag-zúzó üzemet és egy odesszai gabonaexport-terminált – erről a Reuters tudósított. A cég több mint 630 embert foglalkoztatott Ukrajnában.

A Cargill globális mezőgazdasági árucikk-kereskedő vállalat egyik óceánjáróját pedig mindeközben lövedék találta el a Fekete-tengeren,

ám szerencsére a személyzet biztonságban van és a hajó is tengerképes maradt. A háború hírét követően a búza világpiaci ára 330 euróra emelkedett, de az összes gabonafajta ára megugrott. A fő importőr országok elkezdtek aggódni a búza ellátásuk miatt. Az argentín gazdákat a súlyos aszály és az exportkorlátok fogják korlátozni abban, hogy kihasználják az ukrajnai konfliktus miatt megugró búza- és szójaárak emelkedését. Kevés búza maradt az országban a tengerentúli értékesítésre engedélyezett mennyiségből.

Az ukrán válság elhúzódása esetén Irak lehet az, aki megcsapolhatja a búzapiacot.

Az országnak ugyanis elegendő stratégiai búza tartaléka van és nem aggódik készletei miatt – közölte az iraki kereskedelmi minisztérium szóvivője csütörtökön a Reuters hírügynökséggel. Irak pedig azt is nyilatkozta, hogy amennyiben az Oroszország és Ukrajna közötti válság elhúzódik, vásárlásokat fog bejelenteni.

További rendkívüli helyzetre kell azonban felkészülnünk. Az orosz inváziót követően, miután a kikötők felfüggesztették működésüket, mintegy 380 ezer tonna napraforgóolaj-szállítmány rekedt a termelőknél és a fekete-tengeri kikötőkben, amit Indiába, a világ első számú étolajimportőrének szállítottak volna. Az új vásárlások is elakadtak – közölte négy kereskedő a Reuters-szel, akik kénytelenek lesznek szójaolajjal és pálmaolajjal helyettesíteni a napraforgóolajat.

A szállítási problémák napraforgóolaj hiányt eredményezhetnek Indiában, pedig már az az olaj is a pálmaolaj helyettesítésére szolgált az országnak,

mivel a legnagyobb exportőr, Indonézia pálmaolaj-kínálata csökkent, ami rekordmagasságba emelte a pálmaolaj árát. Sőt, a szójaolaj-készletek is korlátozottak, mivel Dél-Amerikában az aszály sújtotta a szójatermést. India a pálmaolajat Indonéziából és Malajziából vásárolja, szójaolajat elsősorban Argentínából és Brazíliából, a napraforgóolajat pedig Oroszországból és Ukrajnából importál.

Helyzetkép: így alakul a világ idei agrártermelése

Aszály sújtja a brazil és paraguayi szójababtermesztőket, míg Indiában közel 30 százalékkal nő a repcemag termés. Ausztráliában 33 százalékkal nő a ciroktermés mennyisége, mialatt az új hibrid rizsfajtákat bevezető Pakisztánban rekordtermés várható.

De a műtrágya kereskedelmében is lesznek akadályok. A brazil gazdák készülnek a műtrágya készlet szűkülésére, hisz mezőgazdasági exportjuk elveszítheti versenyképességét a műtrágyaárak emelkedése és a szűkös kínálat miatt, ha az ukrajnai orosz invázió okán nyugati szankciókat léptet életbe az ottani beszállítókkal szemben. A műtrágyaárak már az ukrajnai konfliktus előtt is emelkedtek a globális logisztikai problémák, a Fehéroroszországgal szembeni amerikai szankciók, illetve Kína október óta tartó piaci távolmaradása miatt. Így azonban a világ legnagyobb szójatermelői közül

a műtrágyaszükségletének 85 százalékban importra támaszkodó Brazíliának van a legtöbb vesztenivalója; a helyzet azonnali „káliumellátási válságot” alakíthat ki.

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink