A földforgalmi szabályok a tulajdonszerzést követően is kötnek minket, például a terület használatában vagy a hasznosítás módjában, sőt még az illetékkedvezmény is elveszhet, ha megszegjük a vállalásainkat.

A használat átengedésének tilalma

Az új Földforgalmi törvény hatálybalépése (tehát 2014. május 1-je) óta kötött adásvételi szerződésekben a vevőnek kötelezően vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át. Fontos tudni, hogy ez a tilalom nincs időkorláthoz kötve, sőt még a későbbi tulajdonosokat is köti (2022-től már az ajándékozási szerződésben is vállalni kell ezt a kötelezettséget). Ez egy szigorú szabály, de az a jogalkotói szándék húzódik meg mögötte, hogy aki földet vásárol, az a gazdálkodás céljából szerezze meg azt.

Az agrárium működési sajátosságai miatt természetesen vannak kivételek ez alól bizonyos esetekben, ilyen például az alhaszonbérlet vagy az, ha a közeli hozzátartozónknak vagy a saját cégünknek adjuk át a használatot (ezekről itt írtunk részletesen).

Ez utóbbit, a saját cégnek történő átengedést viszont érdemes kiemelni egy mondat erejéig: a jogalkotói szándék a tényleges cégtulajdonosok részére kívánta biztosítani az átengedés lehetőségét, nem pedig a rövid időre fennálló, kizárólag a földszerzés érdekében bejegyzett céges részesedés esetére. Ebben a körben álláspontom szerint indokolt a szigorítás.

A művelésből való kivonás tilalma

A szerződésben azt is vállalnia kell a szerző félnek, hogy a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja majd a földet. Mit jelent ez pontosan? Ha a termőföldet – akár időlegesen, akár véglegesen – kivonjuk a művelésből, akkor az „más célú hasznosításnak” minősül. Tehát például napelemek telepítésére vagy belterületbe vonásra nincs lehetőség a következő 5 évben, mivel ahhoz szükség lenne a művelésből kivonásra. Kivétel ez alól például az öntözőberendezés vagy a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épület létesítése, sőt – a beépíthetőségi szabályok betartása mellett – a lakóépület létesítése is [Földforg. törvény 13. § (3) bek.]. Fontos, hogy ezek a mentességek csak a tulajdonost vagy az ő érdekében eljáró más személyt illetik meg (a más célú igénybevétel tehát nem történhet más személy gazdasági hasznára).

A más célú hasznosítás szabályairól itt írtunk részletesen, a belterületbe vonás előírásairól pedig itt található az összefoglalónk.

Mi a következménye, ha nem tartjuk be a szerzéskor vállalt plusz kötelezettségeket?

Az elővásárlási sorrendben előkelő (a többi helyben lakót megelőző) helyen állnak a kiemelt tevékenységeket végző személyek, így például az állattartó, az ökogazdálkodó vagy a vetőmagtermesztő. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy aki ezekre a ranghelyekre hivatkozik, az komoly vállalásokat köteles betartani a szerzést követően, melyeket itt foglaltunk össze.

Amennyiben viszont a kormányhivatal – bejelentés vagy saját ellenőrzése alapján – azt állapítja meg, hogy a földszerző nem tartotta be a szerzéskor vállalt kötelezettségeket, először figyelmeztetésben részesítik, majd bírságot szabnak ki vele szemben, végső soron pedig a föld tulajdonjogát is elveszítheti (mivel vételi joga nyílik a korábbi adásvételkor elfogadó nyilatkozatot tevő földműveseknek). A magam részéről a jövőre nézve azt is fontosnak tartom előírni, hogy akivel szemben bírságot szabnak ki emiatt, azt – a földvédelmi bírsághoz hasonlóan – öt évre zárják ki a további földszerzésekből.

Elveszítjük az illetékmentességet, ha öt éven belül elidegenítjük a földet

Illetékmentesen lehet földet vásárolni, ha vállaljuk, hogy legkésőbb 1 éven belül birtokba vesszük az ingatlant és megkezdjük rajta a gazdálkodást (ha bérbe van adva a föld, akkor legkésőbb 5 éven belül kell birtokba venni). Amit vállalni kell, hogy 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el és a föld használatát nem engedi át másnak. Ez alól nem kivétel a családtag részére történő ajándékozás sem, tehát azzal is beleütközünk a saját vállalásunkba, (csere esetén viszont nem veszítjük el az illetékmentességet).

A használat átengedésének tilalma alól azonban szélesebb körben van kivétel: nem veszítjük el az illetékmentességet, ha közeli hozzátartozónknak vagy legalább 25 százalékban tulajdonunkban álló cégnek engedjük át a használatot. Fontos, hogy ha a fenti vállalásokat nem tartjuk be az előírt 5 évben, úgy nem csak az illetékmentességtől esünk el, hanem már 8 százalékos illetéket kell megfizetni utólagosan.

A földvásárlás illetékmentességéről itt írtunk részletesen.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára