Illetékmentesen földet szerezni? Ezek a szabályai

Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország
Az ingatlanszerzés utáni illetékfizetési kötelezettség mindannyiunk számára ismert dolog, termőföldvásárlás esetén viszont más módon kell eljárni, január 1-jétől pedig változnak az illetékmentesség szabályai. Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára ezért az illetékfizetés illetve -mentesség eseteit veszi számba. 

Öröklés, ajándékozás vagy adásvétel esetén főszabály szerint illetéket kell fizetnie a szerző félnek. A termőföldek tulajdonjogának megszerzésére azonban speciális szabályok vonatkoznak, sőt 2023. január 1-től újabb változások jönnek az illetékmentességgel kapcsolatban. Érdemes ezért sorra venni, hogy milyen esetekben kell illetéket fizetni egy termőföld adásvétele, ajándékozása vagy öröklése után és milyen esetekben lehet igénybe venni az illetékmentességet.

Adásvétel esetén

Egy ingatlan adásvételekor a vevőnek főszabály szerint 4 százalékos vagyonszerzési illetéket kell megfizetnie az ingatlan forgalmi értéke után. Termőföld esetében viszont illetékmentességet lehet igénybe venni abban az esetben, ha a vevő legkésőbb 1 éven belül birtokba veszi az ingatlant és megkezdi rajta a gazdálkodást (ha bérbe van adva a föld, akkor legkésőbb 5 éven belül kell birtokba venni). Amit vállalni kell, hogy 5 évig a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el és a föld használatát nem engedi át másnak. Fontos, hogy ha ezeket a vállalásokat nem tartják be az előírt 5 évben, úgy 8 százalékos illetéket kell megfizetni utólagosan.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18a) bek.]

Amikor szankciómentesen átengedhető a föld használata

Van azonban olyan eset, mikor szankciómentesen átengedhető a föld használata a vállalt 5 éves időszakon belül is.

Ezek:

  • ha a föld használatát közeli hozzátartozónak engedi át a szerző fél, vagy
  • ha olyan mezőgazdasági cégnek engedi át, melyben a szerző fél vagy annak közeli hozzátartozója legalább 25 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18) bek. b) pont]

Akkor sincs illeték, ha egyenesági rokonok kötik az adásvételt

Illetékmentes a vagyonszerzés akkor is, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagy házastársak kötik egymással az adásvételt. A testvérek és egyéb oldalági rokonok közötti adásvétel viszont továbbra is illetékköteles ügylet!

Ajándékozás: mikor illetékmentes?

Termőföld tulajdonjogát ajándékozással átruházni főszabály szerint csak közeli hozzátartozó részére lehet. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Fontos, hogy a rokonságot nem csak a vér szerinti leszármazás biológiai ténye hozza létre, hanem az örökbefogadás és a hatóságilag jóváhagyott apai elismerő nyilatkozat is. Összefoglalva tehát, az egyenes ági rokon szerzése esetén illetékmentes az ajándékozás, sőt 2020-tól már a testvér ajándékozása esetén sem kell illetéket fizetni.

Öröklés

Az Illetéktörvény kimondja, hogy az egyenes ági rokonok, a túlélő házastárs valamint a testvér öröklése esetén nem kell illetéket fizetni és ez igaz természetesen a termőföld öröklésére is. A termőföldek öröklése jellemzően úgy történik, hogy az eddigi 1/1-es ingatlan az örökhagyó halálával eszmei hányadok alapján, osztatlan közös tulajdonná darabolódik szét. A számok magukért beszélnek: mára ott tartunk, hogy a magyar földvagyon jelentős hányada, több mint 1 millió hektár termőföld az öröklés miatt került osztatlan közös tulajdonba. Jól tudjuk-tapasztaljuk, hogy az osztatlan közös tulajdon számos nehézséget von maga után a gazdálkodásban (erről itt olvashatnak bővebben). Ezért a jogalkotónak is lépnie kellett, a változás pedig röviden: 2023. január 1-től, ha egy földtulajdonos elhalálozik, akkor a törvényes örökösei előtt 3 lehetőség áll majd rendelkezésre a földek egyben tartása érdekében:

1) osztályos egyezséget kötnek

2) megosztják az ingatlant (amihez szükség lesz osztóprogramra és egyezségi megállapodásra is)

3) értékesítik az ingatlant vagy felajánlják az államnak.

Fontos kiemelni, hogy ezek a szabályok csak a törvényes öröklésre vonatkoznak, a végintézkedéssel átszálló termőföldekre viszont nem. Részletesen erről itt írtunk az Agrokép-en.

Még az illetékmentesség is ugorhat

Most jön a lényeg: amennyiben az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva egyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát főszabály szerint 9 százalékos illetéket kötelesek megfizetni a föld értéke után.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.