A termőföld más célú hasznosításának szabályai

Fotó: Unger Tamás / Vas Népe
Bár alapesetben a termőföldet annak használója köteles mezőgazdasági céllal – a terület művelési ágának megfelelő módon – hasznosítani, ez alól azonban akadnak kivételek. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára cikkében ezeket az eseteket, és azok jogszabályi hátterét mutatja be.

Magyarország területének több mint fele, nagyságrendileg 5 millió hektár minősül mezőgazdasági területnek. Ezeket a területeket a földhasználó köteles a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani vagy legalábbis a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. Vannak azonban olyan esetek, mikor a termőföldet nem mezőgazdasági célra hasznosítják, például belterületbe vonják vagy naperőművet telepítenek rajta. Ezekről a speciális szabályokról lesz szó a mostani írásomban.

A más célú hasznosítás

Termőföld más célú hasznosításának minősül a termőföld olyan igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik. Ez a más célú hasznosítás tehát időleges vagy végleges lehet (a legfőbb különbség a kettő között, hogy az időleges más célú hasznosítás csak legfeljebb öt évre engedélyezhető, majd ezt követően az eredeti állapot helyreállítására van szükség). Fontos tudni, hogy a termőföld más célú hasznosítása esetén főszabály szerint földvédelmi járulékot kell fizetni!

A szerződésben vállaljuk: öt évig más célra nem hasznosítjuk

A termőföld tulajdonjogának megszerzését követően 5 évig főszabály szerint nincs lehetőség a más célú hasznosításra. Kivétel ez alól például az öntözőberendezés vagy a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épület létesítése, sőt – a beépíthetőségi szabályok betartása mellett – a lakóépület létesítése is [Földforg. törvény 13. § (3) bek]. Fontos, hogy ezek a mentességek csak a tulajdonost vagy az ő érdekében eljáró más személyt illetik meg (a más célú igénybevétel tehát nem történhet más személy gazdasági hasznára).

[2007. évi CXXIX. törvény 10. § (4) bek.]

A más célú hasznosításhoz a kormányhivatal engedélye szükséges

Alapvető szabály, hogy a mezőgazdasági művelésből való kivonást csak hatósági engedély birtokában lehet megkezdeni.

Vannak azonban kivételek, mikor nincs szükség a kormányhivatal engedélyére, például:

– erdő telepítése

– halastó létesítése

– öntözéshez kapcsolódó építmények létesítése

– mezőgazdasági célú tereprendezés

– kis teljesítményű erőmű földműves tulajdonos vagy földműves földhasználó általi létesítése

– kis teljesítményű erőműnek gyengébb minőségű, de legfeljebb hektáronként 15 AK értékű termőföldön történő létesítése.

[2007. évi CXXIX. törvény 10. § (2) bek.]

Mi tekinthető gyengébb minőségű termőföldnek?

Ennek meghatározása települési szinten történik, melynek során alapul veszik az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona-értékeit és ebből húznak egy átlagot. Amennyiben az adott terület minősítése ezt az átlagot nem éri el, úgy gyengébb minőségű termőföldről beszélünk.

[2007. évi CXXIX. törvény 2. § 1. pont]

Melyik terület hasznosítható a mezőgazdaságtól eltérő, más célra?

Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

Vannak esetek, amikor az átlagosnál jobb minőségű termőföldet is igénybe lehet venni:

a) a meglévő létesítmény bővítéséhez, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítéséhez;

b) a bányaüzemhez és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményhez;

c) a beruházási célterületté nyilvánított terület esetén;

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében (ha annak megvalósítása más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges)

e) kis teljesítményű erőmű létesítéséhez (a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében).

[2007. évi CXXIX. törvény 11. §]

Mi is az a „kis teljesítményű erőmű”?

Olyan kiserőmű, amely a napenergiát felhasználva termel villamos energiát és 0,5 MW-nál kisebb névleges teljesítőképességű. Fontos kiemelni a naperőművek egy speciális típusát, mikor a napelemek létesítése nem akadályozza az alatta fekvő területnek termőföldként történő hasznosítását (a napelemek például oszlopokon állnak, így nem akadályozzák az alattuk történő legelteséses gazdálkodást). Ez utóbbi nem minősül más célú hasznosításnak és nem szükséges hozzá a fentebb leírt kormányhivatali engedély sem.

A következő részben többek között a termőföld belterületbe vonásáról és a jövő évtől várható változásokról lesz szó.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.