Termőföldek hasznosítása: a többlethasználati megállapodás

Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország
A magyar termőföldek jelentős része, több mint kétmillió hektár áll jelenleg osztatlan közös tulajdonban. Éppen ezért, az elmúlt években komoly intézkedések születtek a problémakör rendezésére, gondoljunk csak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vagy az öröklési szabályok újrahangolására. Ezek az intézkedések azonban természetesen hosszú távon hozhatnak majd változást, addig is valamilyen módon hasznosítani, művelni kell ezeket a területeket. Ennek egyik eszköze az úgynevezett többlethasználati megállapodás, mellyel a tulajdonostársak számára nyílik meg a földhasználat lehetősége.

Hogyan lehet átengedni a közös tulajdonú földek használatát?

Egy közös tulajdonban lévő föld használatba adásához főszabály szerint az összes tulajdonostárs egyhangú döntése szükséges. Ez alól akkor sincs kivétel, ha az adott földrészletnek több tíz, akár több száz tulajdonosa is van és annak sincs jelentősége, hogy a tulajdonosok némelyike már régen elhunyt. A termőföldet viszont művelni kell, még akkor is, ha a fenti szabály miatt a haszonbérbe adásra elvileg nem lenne lehetőség. A jogszabály biztosít lehetőségeket, ilyen maga a többlethasználati megállapodás is.

Ki, melyik részét használhatja a földterületnek?

A tulajdonostársak mindegyike jogosult a saját tulajdoni hányadának megfelelő terület használatára, de hogy pontosan melyik részét, azt a használati megosztás mutatja meg. Fontos tudni, hogy elvileg a jogszabály ezt minden osztatlan közös tulajdonú föld esetében kötelezően előírja. Nagy előnye, hogy nem szükséges hozzá minden egyes tulajdonostárs hozzájárulása, sőt, ha a tulajdonostárs nem válaszol a megkeresésünkre, azt az ő részéről beleegyezésnek kell tekinteni. Hasznos, hogy a használati megosztás egyértelmű jogalapot teremt például a területalapú támogatások lehívásához [például a területalapú támogatáshoz – 2007. évi XVII. törvény 44. § (7) bek. c) pont].

(A használati megosztás szabályairól itt olvashatnak.)

Ha van használati megosztás, akkor lehetőség nyílik a többlethasználatra is

A többlethasználati megállapodást tulajdonostársak köthetnek egymással, arról, hogy az adott személy a használati megosztásban kijelölt terület használatát a másik tulajdonostárs számára átengedi. A többlethasználati megállapodást nem kell kifüggeszteni, egyébként nem is minősül önálló használati jogcímnek (hiszen tulajdonosként használja a területet), de egyértelmű és tisztázott jogalapot teremt a tulajdoni hányadok természetbeni használatára. Ellenérték ugyanúgy kiköthető a megállapodásban, amit akár határozatlan időtartamra is megköthetnek a felek, de ami maximum a használati megosztás idejére szólhat. A többlethasználati megállapodás alapján sor kerülhet a földhasználati bejegyzésre is, így a támogatások lehívására is.

Hogyan hozható létre a többlethasználati megállapodás?

A többlethasználati megállapodást írásba kell foglalni. Ha a többlethasználati megállapodásban az arra jogosult személy a kijelölt területnek csak egy részének a használatát engedi át (tehát ha a neki kijelölt területnek csak egy részét engedi át használatba), úgy a többlethasználati megállapodás térképi kimutatással együtt érvényes, amely a megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi. Arra a kérdésre, hogy mikor és hogyan szűnik meg a többlethasználati megállapodás (például megszűnik-e, ha értékesítik a tulajdoni illetőséget), arra még nincs egységes szabály, viszont a gyakorlat számára szükség van ennek a meghatározására.

[2013. évi CCXII. tv. 70. § (4) bek.]

Így lehet használatba venni az elhunyt tulajdonostársak területét

Van egy speciális lehetőség is a földforgalmi jogszabályban, amely ennek megteremti a lehetőségét. Mivel a cél itt a parlagon heverő földek használatának rendezése, ezért ennél a jogi lehetőségnél megfordul a logika: amennyiben a tulajdonos nem reagál az ajánlatra és meghatározott határidőn belül nem válaszol a megkeresésére (márpedig az elhunyt tulajdonostól aligha várható válasz), úgy az ő aláírása nélkül is létrejön a haszonbérleti szerződés a felek között.

(Bővebben itt írtunk erről.)

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink