A termőföld belterületbe vonása
Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő, de ez természetesen történhet az ingatlan tulajdonosának kérelmére is. Ehhez az önkormányzati képviselőtestület döntése szükséges, ami jellemzően a településszerkezeti terv módosítását jelenti. Fontos időbeli megkötés, hogy a belterületbe vont földrészleteket legkésőbb 4 éven belül az önkormányzati határozatban megjelölt célra kell hasznosítani.
Milyen területeket lehet belterületbe vonni?
Mivel a belterületbe vonás „végleges más célú hasznosításnak” minősül, így csak az átlagosnál gyengébb földek kerülhetnek így kivonásra. Ez alól szűk körben vannak csak kivételek: ilyen például, ha zártkerti ingatlant vonnak belterületbe vagy ha a belterületbe vonást olyan természetes személy kezdeményezi az önkormányzatnál, aki a saját tulajdonában álló földrészletet kívánja belterületbe vonni, mégpedig a saját illetve közeli hozzátartozói lakhatásának biztosítására.
[2007. évi CXXIX. törvény 15. § (7) bek.]
Ezekben az esetekben visszautasítják majd a belterületbe vonási kérelmet:
– Ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településrendezési tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez, vagy
– Ha az olyan célra irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható.
– Visszautasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, vagy
– Ha a kérelemben átlagosnál jobb minőségű földeket kívánnak belterületbe vonni, de gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel.
[2007. évi CXXIX. törvény 15. § (4)-(5) bek.]
Mi a menete az eljárásnak?
A belterületbe vonási kérelmet a járási hivatalhoz kell benyújtani, ehhez az önkormányzati határozaton túl szükség lesz egy belterületbe vonási vázrajzra is (ezt földmérővel lehet elkészíttetni). Ezt követően kerül sor a belterületbe vonás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére. Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap.
Földvédelmi járulékot is kell fizetni
A termőföld más célú hasznosítása esetén – így a belterületbe vonás esetén is – egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületbe vonás esetén az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona értékét kell felszorozni a 2007. évi CXXIX. törvény 1. mellékletében foglalt forintösszeggel. Minimum értéket is meghatároz a jogszabály: a földvédelmi járulék összege nem lehet kevesebb, mint 20 000 forint.
Mentesség csak két esetben lehetséges ez alól: nem kell földvédelmi járulékot fizetni, ha állami vagy önkormányzati bérlakásépítés céljából történik a belterületbe vonás illetve ha az egy új község alakításához szükséges.
[2007. évi CXXIX. törvény 21. § (3) bek.]
Milyen következményekkel jár a föld belterületbe vonása?
Talán a legfontosabb változás, hogy megnő az ingatlan beépíthetősége. Emellett, mivel kivonásra kerül az ingatlan, így a termőföldekre vonatkozó hasznosítási kötelezettség is megszűnik és ezzel együtt a tulajdonjog átruházása esetén sem kell már alkalmazni a termőföldforgalmi szabályokat. Ezzel szemben hátrányként említhető, hogy a kivonás után már nem lesz lehetőség a területalapú támogatás igénybevételére és ezzel párhuzamosan még egyéb adminisztratív teendőink is lehetnek (egyebek mellett az ŐCSG szerződés módosítása; jövedéki adó visszaigénylésének megszűnése)
A cikksorozat záró részében a földvédelmi járulék összegét és szabályait vesszük górcső alá.
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
