Az előttünk áll tíz évben mind a népesség növekedésének, mind az agrártermelés bővülésének üteme lassulni fog. A piacok továbbra is igen ingadozók lesznek. Ennek hátterében olyan állandósulni látszó tényezők, válságok lesznek továbbra is, mint a geopolitikai feszültségek, az éghajlatváltozás, valamint az állat- és növénybetegségek és a kritikus mezőgazdasági inputok áringadozása. Éves átlagban a mezőgazdasági termelés várhatóan 1,1, míg az élelmiszerfogyasztás 1,3 százalékkal fog bővülni. E mögött ott húzódik az, hogy a mezőgazdasági termékék nagyobb arányban kerülnek élelmiszercélú felhasználásra.

Ezek az előrejelzések a közelmúltbeli inflációs nyomásból való gyors kilábalást, a normál időjárási körülményeket, a jelentősebb politikai változások hiányát és a fogyasztói preferenciák trendszerű alakulását feltételezik. Ilyen ideális körülmények sajnos elképzelhetetlenek, de az anomáliákkal nem tudunk számolni.

Minden válságtünet fokozza az árak ingadozását.

Úgy vélem, akkor járunk el felelősen, ha aa pesszimista megközelítést alkalmazunk, és felkészülünk arra, hogy válságból-válságba fogunk bukdácsolni. Ezért az jár el helyesen, aki a fenntarthatóságba fekteti energiáit.

Legyen az az időjárástól való függőség mérséklése – a teljesen zárt rendszerek révén akár igen magas szinten – a precíz gazdálkodás kiterjesztése a teljes tevékenységre, a középtávon várható piaci igényekre való felkészülés, az ellátási láncok rövidítése, az energia önellátás, a személyi feltételek biztosítása, mind-mind komoly innovációs kihívást jelent és a termelékenység további növelésére ösztönöz.

Az elmúlt két évben jelentősen megemelkedett kulcsfontosságú mezőgazdasági inputárak speciális értékelése során minden 10 százalékos műtrágyaár-emelkedés az élelmiszerköltségek 2 százalékos emelkedéséhez vezet, a teher pedig a szegényekre nehezedik a leginkább, akik költségvetésük nagyobb részét költik élelmiszerre.

A legfontosabb árucikkekre vonatkozó megállapítások:

• Az előrejelzések szerint a gabonatermelés növekedése lassul. A becslések szerint 2032-ben a gabonafélék 41 százalékát közvetlenül az emberek fogyasztják el, 37 százalékát takarmányozásra használják fel, a többit pedig bioüzemanyagok és egyéb ipari felhasználások teszik ki.
• A globális növénytermesztés növekedését főként a növénynemesítés folyamatos fejlődése és az intenzívebb termelési rendszerekre való átállás fogja vezérelni. Az előrejelzések szerint a globális növénytermesztés növekedésének 79 százalékáért a termésjavulás, 15 százalékban a termőterület-bővülés, 6 százalékban pedig a magasabb vetésintenzitás lesz felelős a 2032-ig tartó időszakban. A mezőgazdasági termelékenység tartós növekedése azonban hosszabb távon veszélybe kerülhet, mivel az átlaghőmérséklet számos növény- és állatfaj esetében meghaladja a biológiai küszöböt.
• A cukorfogyasztás globális növekedését teljes mértékben Afrika és Ázsia fogja mozgatni, és az előrejelzések szerint azokon a területeken, ahol az egy főre jutó bevitel szintje jelenleg alacsony, a kereslet megugrik. Ezzel szemben a fogyasztás tovább csökken a magas jövedelmű országokban.
• Az egy főre jutó globális húsfogyasztás az előrejelzések szerint évente 0,1 százalékkal növekszik, főként a közepes és alacsonyabb jövedelmű országok miatt. A hús iránti kereslet világszerte várhatóan növekedni fog 2032-ig, de az egy főre jutó fogyasztási szint a magas jövedelmű országokban az elkövetkező évtizedben az előrejelzések szerint csökkenni fog, amit a Nyugat-Európában és Észak-Amerikában tapasztalható visszaesés okoz.
• A haltermelés várhatóan mindenhol növekszik. Afrikában a leggyorsabban, de az előrejelzések szerint ebben a régióban a népesség gyors növekedése korlátozza az egy főre jutó fogyasztás növekedését.
• A globális állat- és haltermelés az előrejelzések szerint a következő évtizedben évente 1,3 százalékkal bővül, lassabban, mint a közelmúltban. Az előrejelzések szerint 2032-ig a baromfihús a teljes hústermelés növekedésének csaknem felét teszi ki.
• A világ tejtermelése – az előrejelzések szerint – a következő évtizedben évi 1,5 százalékkal nő, a növekedés több mint fele Indiából és Pakisztánból származik, amelyek együttesen a világ tejtermelésének csaknem egyharmadát teszik ki 2032-ben. Az Európai Unió tejtermelése az előrejelzések szerint enyhén csökkenni fog a környezeti szempontból fenntarthatóbb termelési rendszerekre való átállás miatt.

Kereskedelmi minták

Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági nyersanyagok globális kereskedelme évente 1,3 százalékkal bővül – az elmúlt évtizedben mért ütem felével –, ami elsősorban a közepes jövedelmű országok keresletének lassabb növekedésének köszönhető. Az elmúlt évtizedben a kukorica, a búza és a szójabab járult hozzá a legnagyobb mértékben az általános mezőgazdasági kereskedelem növekedéséhez; mindazonáltal az előrejelzések szerint az elkövetkező 10 évben náluk lesz a legnagyobb visszaesés a kereskedelem növekedésében.

Növekedési szempontból a jövő élelmiszerpiacai Afrikában és Dél-Délkelet-Ázsiában lesznek.

Eközben Latin-Amerika fogja a legnagyobb kereskedelmi többletet produkálni.

Árak

Az immár 15 hónapja lassuló emelkedést mutató globális élelmiszerárak az előttünk álló években nominálisan visszanyerik növekedésüket, de reálértékben ez inkább stagnálást fog jelenteni. A FAO Élelmiszer Árindexe 2032-ben közel harmadával lesz a 2014-2016-os évek átlagánál magasabban, de elmarad a 2022-es csúcsoktól.

Forrás: OECD-FAO