Még sokan emlékeznek arra, amikor az európai cukorár többszöröse volt a világpiacinak. Ez a cukorrezsim piacvédelmi céljainak volt köszönhető. A fogyasztók keményen megfizették az árát, miközben haszonélvezőinek száma csekély volt. Más, mégis valahogy erre emlékeztet az, hogy az áfa emelésére ösztönzik a tagállamokat annak érdekében, hogy visszaszorítsák a hús és tejfogyasztást.
A fogyasztói szokások ilyen módon való befolyásolása még sok vita forrása lesz.
Sajnos, aligha. A Green Deal és a Farm to Fork stratégiák vitáiban tapasztaltak legalábbis erre mutatnak.
A múlt héten például Lengyelországban lángolt fel vita abból kiindulva, hogy Sylwia Spurek lengyel EP képviselő (Zöldek/Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoport) a tej és a hús áfájának 23 százalékra emelését szorgalmazta, hogy a fogyasztók végül abbahagyják a húsevést és a tejivást. Magyarul, emeljük meg az állati termékek árát azért, hogy ne tudja megfizetni a vásárló. Ez a javaslat felháborodást váltott ki a lengyel gazdák körében.
Erre készült már felmérés is: a német, francia, holland fogyasztók 70 százaléka támogatja a 0 százalékos áfakulcsot a zöldségekre és a gyümölcsökre, valamint a magasabb áfakulcsot a húsra. A németek 80 százaléka, a hollandok 63 százaléka és a francia résztvevők 67 százaléka hajlandó 100 gramm hús után legalább 10 eurócent adót fizetni, ha a bevételeket a gazdálkodók az állatjólét javítására és a széndioxid-kibocsátás csökkentésére fordítják, a vágóhidak dolgozói pedig magasabb fizetést kapnak. A németek mintegy 53 százaléka hajlandó még többet fizetni: legalább 25 eurócentet 100 gramm húsért. Ugyanez vonatkozik a francia és a holland fogyasztók 39 százalékára. A felmérés a TAPP Koalíció megbízásából készült. A TAPP Koalíció egy európai hálózat, amely azt hirdeti, hogy a fogyasztó fizessen „valódi árakat” az élelmiszerekért. Ebbe a környezetvédelmi költségeket is beleértik.
A koalíciót élelmiszeripari vállalatok, gazdálkodók, ifjúsági, állatjóléti, környezetvédelmi és egészségügyi szervezetek alkotják.
Miután szeptember 10-én az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága (ENVI), valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága (AGRI) nagy többséggel elfogadták, október 19-én az Európai Parlament is megszavazta a Farm to Fork Stratégia módosításait. Ebbe a 27. módosítás is beletartozik. Az „Élelmiszer-környezet és élelmiszerárak” áfa-reformmal történő megváltoztatásáról szóló 27. módosítást a Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság uniós parlamenti képviselőinek többsége megszavazta (108-an szavaztak igennel, 17-en nemmel, 3-an pedig tartózkodtak). A 27. módosítás kimondja, hogy az Európai Parlament „támogatja, hogy a tagállamok nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a különböző egészségügyi és környezeti hatásokkal járó élelmiszerek áfakulcsainak differenciálásában, és lehetővé tegyék számukra, hogy nullás áfakulcsot válasszanak az egészséges és fenntartható élelmiszertermékekre, például a gyümölcsökre és zöldségekre”.
Egy másik, az „Egészséges táplálkozásról” szóló 30. módosítás még ezen is túlmegy. Ez a módosítás „a hús és az ultra-feldolgozott termékek túlfogyasztásának kezelése” címén a fogyasztás csökkentését tűzi ki célul.
A téma aktualitását erősíti, hogy november 1-jén kezdődött és 12-éig tart az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 26. konferenciája – közismertebb nevén COP26 – a skóciai Glasgow-ban. Az EU deklaráltan bezzeg-közösségként akar fellépni, és a többi résztvevőt is a céldátumok előbbre hozására ösztönözni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így fogalmazott: „Az Európai Unió a legmagasabb szintű ambíciót hozza el Glasgow-ba. Mindent a jövő nemzedékéért teszünk. Bolygónkért tesszük. És Európáért is.” A konferencia kulcsfontosságú céljai közé tartozik az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozása a párizsi megállapodásban rögzített hőmérsékleti célok elérhető közelségben tartására. Tárgyalásokra kerül sor a Párizsi Megállapodás „szabálykönyvéről” is, hogy nyomon kövessék a nemzeti szinten meghatározott vállalások felé tett előrehaladást, és biztosítsák a nemzetközi szén-dioxid-piacok átláthatóságát és környezetvédelmi integritását.
A felek emellett dolgoznak az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának 2025 utáni jövőjén, az éghajlattal összefüggő „veszteségtől és károktól” szenvedő közösségek, az erdők és mezőgazdaság, a technológia, az őslakosok és a nemek támogatásán is.
A 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodás célja a veszélyes éghajlatváltozás elkerülése azáltal, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest jóval 2 °C alá korlátozza, és erőfeszítéseket tesz a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozására, valamint a pénzügyi folyamatok összhangba hozásával éghajlati célkitűzések. 2016. november 4-én lépett hatályba. Az UNFCCC 197 résztvevője írta alá a megállapodást, és mára 191 állam és az EU ratifikálta azt.
Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ
