„Az idei második negyedévben az egy évvel korábbi azonos időszakban forgalmazott mennyiséghez képest 20 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz” – közölte felmérésének eredményét az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az értékesítési átlagárak 2023 második negyedévében tovább mérséklődtek az első negyedévhez hasonlóan, így a műtrágyák iránti kereslet valamelyest javult. Az AKI korábbi adataiból kiderül, hogy az első negyedévben éves alapon még 39 százalékos volt az értékesített műtrágya mennyiségének csökkenése, miközben az értékesítési átlagárak mérséklődése már folyamatos volt ebben az időszakban.
A második negyedévben mért műtrágyaátlagárak az előző év ugyanazon időszakához képest a kálium-klorid kivételével jóval alacsonyabbak voltak, sőt akadt olyan termék (például a mészammon-salétrom), amelynek az ára a tavalyi szintnek közel a felére mérséklődött. A legnagyobb mennyiségi visszaesést a szuperfoszfát könyvelhette el, ezzel szemben a mészammon-salétrom forgalma 25 százalékkal, míg a karbamidé majdnem a két és félszeresére emelkedett.
Növényvédő szerekből 6 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdálkodók a második negyedévben, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban.
Ezzel szemben a rovarölők forgalma nem változott, a gyomirtóké pedig 16 százalékkal csökkent. A vizsgált termékek értékesítési átlagára néhány termék kivételével 4–48 százalékkal emelkedett éves alapon.
Az agrárgépforgalomról az első negyedéves adatokat tette közzé az AKI, amelyekből megállapítható, hogy a mezőgazdaságban működő egyéni gazdaságok és társas vállalkozások 90,7 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket az idei első három hónapban. Ez 45 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi azonos időszak forgalmát. A gazdálkodók 19,4 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre, ami a bázisidőszak szintjén alakult. Mint korábban megírtuk, a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma tavaly rekordot döntött.
A legtöbb pénzt továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a gazdálkodók, a vizsgált időszakban ez tette ki a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 62 százalékát. A teljes értékesítésen belül a traktorok 36, a gabonakombájnok pedig 14 százalékos részarányt képviseltek. Önjáró rakodókból viszont 10 százalékkal kevesebbet adtak el az egy évvel korábbinál, 131 darabot.
Számottevően bővült az idei első negyedévben a gabonakombájn-piac: 101 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 12,9 milliárd forint értékben, míg 2022 ugyanezen időszakában 46-ot értékesítettek, összesen 4,6 milliárd forintért.
A betakarítóadapterek forgalma is nagyot nőtt: a kukoricáé megduplázódott, napraforgóé pedig háromszorosára nőtt. Érdekes, hogy a gazdálkodók annak ellenére döntöttek például a kukoricaadapter mellett, hogy idén tavasszal lényegesen kisebb területen vetették ezt a növényt.
Élénkült a mezőgazdasági munkagépek piaca is. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépekre volt igény, de a 958 eladott eszköz is 30 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránt is csökkent az érdeklődés.
Az alternatív szerek piaca adhat stabilitást
Az elmúlt három évben súlyos ellátási problémák merültek fel a műtrágyapiacon a koronavírus-járvány, a gyártás bizonyos ideig való felfüggesztése, az energiahordozók (elsősorban a földgáz világpiaci árának) nagymértékű befolyása, illetve egyes termékek esetében az importfüggőség miatt. Az AKI összefoglalója szerint ezen okok, illetve az EU szabályozása miatt a növényi és állati eredetű tápanyagok, a különböző biostimulátorok, valamint a talajoltó készítmények képeznek majd fontos alternatívát a talajélet fenntartásában. Ezek a készítmények ugyanis nagyobb biztonsággal állnak a gazdálkodók rendelkezésére.
