Tavaly a mezőgazdasági egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 288,4 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, ami 25 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A Világgazdaság által idézett összefoglaló szerint ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6 százalékkal megnövekedett forgalma, amely 85,7 milliárd forint értékű volt. A legnagyobb mértékű süllyedést a traktorok és a gabonakombájnok piacán tapasztalták.
Mint az a 2022-es, illetve a tavalyi első negyedévi adatokból kiolvasható, a magyarországi agrárgéppiac erősen ívelt felfelé 2023 elejéig. A tavalyelőtti történelmi aszály, illetve a termeléshez szükséges inputanyagok árának emelkedése ellenére 2022-ben a mezőgazdasági gépek és alkatrészek forgalma elérte a 465 milliárd forintot, s ezzel új rekord született. Az AKI összefoglalója szerint a mezőgazdasági gépek piaca akkori ilyen mértékű bővülését – az áremelkedéseken túl – jelentősen befolyásolta a precíziós gazdálkodásra történő átállást elősegítő pályázati lehetőség. A géppiaci lejtmenet annak ellenére következett be, hogy 2023-ban helyreálltak az ellátási láncok, csökkentek a szállítási határidők, viszont az agrárgéppiacnak a terményárak csökkenésével és a finanszírozási lehetőségek szűkülésével kellett szembesülnie, így a második negyedévtől már a visszaesés volt jellemző. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is szükséges – tették hozzá.
Tavaly ugyanis a végfelhasználóknak történő importbeszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 73 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 57 százaléka, ez pedig az első tíz és a három legnagyobb vállalkozás részesedésében egyaránt 2-2 százalékpontos növekedés az előző évhez képest.
A gépbeszerzések szerkezete nem változott: a mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez tette ki a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 58 százalékát. A teljes értékesítésen belül traktorok 32, a gabonakombájnok pedig 14 százalékos részarányt képviseltek. Új traktorból az egy évvel korábbi időszakhoz képest 1771-gyel kevesebbet, 2425-öt adtak el, 92 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 lóerő alatti, valamint a 101–140 lóerős könnyű univerzális kategória képviselte 24, illetve 20 százalékkal. A 260 lóerő alatti traktorok iránti kereslet jelentősen visszaesett, az ennél nagyobb kategóriákban, a 261–320, illetve a 320 lóerő feletti traktorok értékesítése ugyanakkor 2, illetve és 7 százalékkal emelkedett. A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása szerint a márkák versenyében az éllovas a John Deere, ezt követte a CLAAS, a New Holland és a Solis.
A gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti kereslet 58 százalékkal esett vissza a 2022-eshez képest. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépek kereslete volt a legmagasabb, de ez is 41 százalékkal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól, míg növényvédő gépekből 23 százalékkal vettek kevesebbet a gazdálkodók. Az öntözőgépek forgalma is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi eladásoktól,
2023-ban 9,9 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg egy évvel korábban 12,9 milliárd forint értékben.
Az AKI kutatói szerint az idei év a várakozás éve lesz, a banki hitelakciók, a lízingalternatívák mellett az új pályázati lehetőségek hozhatják vissza a gazdálkodók gépberuházási kedvét. De ahogyan korábban Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője elmondta, a pályázati menetrend alapján várhatóan idén sem lesz nagyobb felfutás a gépértékesítésekben, de a stabilitás eljöhet.
