A tavaszi mezőgazdasági munkákat felmérő jelentés szerint a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió hektár körül alakul – írja összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez nem sokkal kevesebb, mint egy éve, amikor 2,09 millió hektárról számoltak be. A felmérés napjáig, vagyis április 16-ig a tervezett vetési munkák 33,1 százalékát végezték el, a zöldségfélék vetése 36,3 százalékon állt, a gabonaféléké pedig 25,4 százalékos készültséget mutatott.
A legnagyobb bizonytalanság a kukorica idei vetésterületét övezte, amely az AKI adatai szerint 871,2 ezer hektár, és ennek alig a negyedét, 200,4 ezer hektárt vetettek be a jelentés napjáig. Tavaly ilyenkor hasonló volt az elvetett területek aránya, csakhogy akkor közel 1,1 millió hektáron terveztek kukoricavetést. Mint emlékezetes, a rendkívüli aszály miatt azonban 230 ezer hektáron már nyáron a kényszersilózás mellett döntöttek a gazdák. A termés pedig a hazai igényeket sem fedező 2,8 millió tonna lett, ráadásul a betakarított termény jelentős része gombatoxinnal fertőzött.
Számítani lehetett a kukorica vetésterületének visszaesésére, sőt, ennél talán nagyobb mértékűre is
– mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Ebben elsősorban a tavalyi nagyon gyenge terméseredmény, és az játszott szerepet, hogy a kukorica a hőstressznek leginkább kitett szántóföldi kultúra. Látni kell azonban azt is, hogy nem olyan nagy a termelők mozgástere, eléggé beszűkült a termeszthető növények köre és a rendelkezésre álló technológia. Az új közös agrárpolitikában (KAP) előírás a vetésváltás, vagyis hogy háromévente a teljes területen „le kell váltani” a növénykultúrákat, és azoknak „meg kell fordulniuk”, és bár erre idén derogáció van érvényben, de ez az év képezi az alapját a következő időszaknak – magyarázta.
Csősz Tibor szerint
voltak a KAP-nak nem tisztázott részletei – például az ugaroltatás körül –, amelyek szintén elősegíthették azt a döntést, hogy inkább pihentessenek olyan területeket, amelyeken eredetileg kukoricát terveztek vetni.
A klímaváltozás okozta aggodalom mellett piaci tényezőket is figyelembe vettek a gazdálkodók, ugyanis – bár most importtilalom van érvényben – sokan számolnak azzal, hogy az ukrán kukorica hosszabb távon is versenytársként jelenik meg a régióban, a magyar termény hagyományos piacain is. Ugyanez a félelem megvan a búzánál is, amelynek pedig jócskán megnőtt ősszel a vetésterülete, kiválóan telelt át, és most a legnagyobb kérdés a várható terméssel kapcsolatban, hogy a magas – bár idén némileg visszarendeződött – műtrágyaárak mellett hogyan sikerült a tápanyagpótlás.
Nőtt a cukorrépa területe is, 9,7 ezerről 13,1 ezer hektárra, melynek 76,3 százalékát vetették be április közepéig.
Tavaszi árpát 22,3 ezer, tavaszi búzát pedig 5,1 ezer hektáron vetnek az idén, míg a hibrid kukorica vetésterülete várhatóan 22,2 ezer hektár, a zabé 20,1 pedig ezer hektár lesz. A szemes cirok vetését 23,2 ezer hektáron tervezik 2023-ban. A jelentések szerint a lucernatelepítés 48,6 ezer hektár körül alakul 2023-ban, a szójavetés tervezett területe pedig 67,4 ezer hektár. Tavaszi takarmányborsót 4,7 ezer hektáron vetnek a gazdálkodók.
Az előzetes tervek szerint a tavalyinál kevesebbet vetnek burgonyából, a jelentések szerint ez a tavalyi 7,9 ezer hektár után idén 7,1 ezer hektár körül alakul. Az elmúlt évihez képest némileg csökken a zöldségfélék tervezett vetésterülete is, és a tavalyi 54,1 ezer hektár után idén 51,1 ezer hektár lesz, amelynek mintegy harmada – ahogyan 2022-ben is – Hajdú-Bihar vármegyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 27,2 ezer hektárt (tavaly 29,5 ezer hektárt), a zöldborsóé 15,4 ezer hektárt (tavaly 16,8 ezer hektárt) tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat legnagyobb mértékben (97,8 és 93,5 százalékos arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete a tavalyi 3,1 ezer hektár után 2,5 ezer hektár lesz, ami főként az alföldi régióra koncentrálódik.
Már nem meglepetés az enyhe tél
Az AKI jelentése kitér arra is, hogy az utóbbi években minden tél enyhe volt, de a 2022–2023-as az elmúlt hármat is felülmúlta. Az átlaghőmérséklet jócskán melegebb volt a sokévesnél, a lehullott csapadék is meghaladta a szokásos mennyiséget. Az áprilisi éjszakai fagyok károsították a gyümölcsösöket, de a már elvetett növények számára kedvező volt a tavaszi esős időjárás. Igaz azonban, hogy a vetéssel az alacsony talajhőmérséklet miatt kiváró gazdák dolgát megnehezítette a nedves talaj.