A tavaszi mezőgazdasági munkákat felmérő jelentés szerint a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 2 millió hektár körül alakul – írja összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez nem sokkal kevesebb, mint egy éve, amikor 2,09 millió hektárról számoltak be. A felmérés napjáig, vagyis április 16-ig a tervezett vetési munkák 33,1 százalékát végezték el, a zöldségfélék vetése 36,3 százalékon állt, a gabonaféléké pedig 25,4 százalékos készültséget mutatott.

A legnagyobb bizonytalanság a kukorica idei vetésterületét övezte, amely az AKI adatai szerint 871,2 ezer hektár, és ennek alig a negyedét, 200,4 ezer hektárt vetettek be a jelentés napjáig. Tavaly ilyenkor hasonló volt az elvetett területek aránya, csakhogy akkor közel 1,1 millió hektáron terveztek kukoricavetést. Mint emlékezetes, a rendkívüli aszály miatt azonban 230 ezer hektáron már nyáron a kényszersilózás mellett döntöttek a gazdák. A termés pedig a hazai igényeket sem fedező 2,8 millió tonna lett, ráadásul a betakarított termény jelentős része gombatoxinnal fertőzött.

Számítani lehetett a kukorica vetésterületének visszaesésére, sőt, ennél talán nagyobb mértékűre is
– mondta a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsosa. Ebben elsősorban a tavalyi nagyon gyenge terméseredmény, és az játszott szerepet, hogy a kukorica a hőstressznek leginkább kitett szántóföldi kultúra. Látni kell azonban azt is, hogy nem olyan nagy a termelők mozgástere, eléggé beszűkült a termeszthető növények köre és a rendelkezésre álló technológia. Az új közös agrárpolitikában (KAP) előírás a vetésváltás, vagyis hogy háromévente a teljes területen „le kell váltani” a növénykultúrákat, és azoknak „meg kell fordulniuk”, és bár erre idén derogáció van érvényben, de ez az év képezi az alapját a következő időszaknak – magyarázta.

Csősz Tibor szerint

voltak a KAP-nak nem tisztázott részletei – például az ugaroltatás körül –, amelyek szintén elősegíthették azt a döntést, hogy inkább pihentessenek olyan területeket, amelyeken eredetileg kukoricát terveztek vetni.

A klímaváltozás okozta aggodalom mellett piaci tényezőket is figyelembe vettek a gazdálkodók, ugyanis – bár most importtilalom van érvényben – sokan számolnak azzal, hogy az ukrán kukorica hosszabb távon is versenytársként jelenik meg a régióban, a magyar termény hagyományos piacain is. Ugyanez a félelem megvan a búzánál is, amelynek pedig jócskán megnőtt ősszel a vetésterülete, kiválóan telelt át, és most a legnagyobb kérdés a várható terméssel kapcsolatban, hogy a magas – bár idén némileg visszarendeződött – műtrágyaárak mellett hogyan sikerült a tápanyagpótlás.

Nőtt a cukorrépa területe is, 9,7 ezerről 13,1 ezer hektárra, melynek 76,3 százalékát vetették be április közepéig.
Tavaszi árpát 22,3 ezer, tavaszi búzát pedig 5,1 ezer hektáron vetnek az idén, míg a hibrid kukorica vetésterülete várhatóan 22,2 ezer hektár, a zabé 20,1 pedig ezer hektár lesz. A szemes cirok vetését 23,2 ezer hektáron tervezik 2023-ban. A jelentések szerint a lucernatelepítés 48,6 ezer hektár körül alakul 2023-ban, a szójavetés tervezett területe pedig 67,4 ezer hektár. Tavaszi takarmányborsót 4,7 ezer hektáron vetnek a gazdálkodók.

Az előzetes tervek szerint a tavalyinál kevesebbet vetnek burgonyából, a jelentések szerint ez a tavalyi 7,9 ezer hektár után idén 7,1 ezer hektár körül alakul. Az elmúlt évihez képest némileg csökken a zöldségfélék tervezett vetésterülete is, és a tavalyi 54,1 ezer hektár után idén 51,1 ezer hektár lesz, amelynek mintegy harmada – ahogyan 2022-ben is – Hajdú-Bihar vármegyében található. A csemegekukorica előirányzott vetésterülete 27,2 ezer hektárt (tavaly 29,5 ezer hektárt), a zöldborsóé 15,4 ezer hektárt (tavaly 16,8 ezer hektárt) tesz ki. A tervezett tavaszi mezőgazdasági munkákat legnagyobb mértékben (97,8 és 93,5 százalékos arányban) a vöröshagyma és a zöldborsó esetében végezték el a gazdák. A görögdinnye és tökre oltott dinnye tervezett összes vetésterülete a tavalyi 3,1 ezer hektár után 2,5 ezer hektár lesz, ami főként az alföldi régióra koncentrálódik.