Egy cipőben a magyar baromfihús-termelők és az uniós konkurensek – a fennmaradás a tét

Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld
A takarmányellátás és az energia körüli bizonytalanság jellemzi most a baromfiszektort. A termelés csökkenése valószínűleg folytatódni fog, de a mértéke nem jósolható meg, ahogyan az sem, hogy egyes termelői szegmensekben milyen arányú lesz a szereplők eltűnése.

Egyelőre nem tudható, hogy mekkora hazai termelésű takarmánybázissal számolhatunk, és az milyen minőségű lesz – válaszolta a VG kérdésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Mint mondta, a várható kukoricatermésről még a szakértői becslések között is nagy az eltérés. Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára nemrégiben arról beszélt, hogy az előrejelzések 3,1–3,5 millió tonna közé teszik az idei kukoricatermést. Ezzel kapcsolatban csak az tűnik biztosnak, hogy a 4-4,5 millió tonnás hazai felhasználást ebben a szezonban nem fedezi a magyarországi kínálat. Csorbai Attila szerint nem csupán a mennyiségi kiesés mértéke a kérdés, hanem a termény minősége is.

Mindenesetre a baromfi takarmányozásában kulcsszerepet játszó kukoricáért az állattenyésztők, az exportőrök és az ipari feldolgozók versenyeznek.

Ez pedig árversenyt okoz, amin a terméktanács elnök-igazgatója szerint csak a nagy mennyiségű import enyhíthet. A gabonapiaci szakértők szerint az import jelenleg havi százezer tonna körüli, és ez a mennyiség nem tudta letörni az árakat. Ráadásul a logisztikai költségek is jócskán megnőttek, ami érinti a baromfiszállítást és a takarmányimportot is.

Csökken a termelés

Csorbai Attila idézte az első féléves statisztikai adatokat, amelyek szerint – főként a madárinfluenza és a brutális költségnövekedések következtében – minden baromfifaj esetében csökkent a vágóhídi vágás. Ágazati szinten darabszámban a tavalyi adatok 88,9, élősúlyban pedig 88,2 százalékát érték el. Az egyes termékpályáknál eltérő mértékű volt a csökkenés. A csirke esetében az átlagnál alacsonyabb, 4 százalékos volt az esés, de ha figyelembe vesszük a termékpálya éves szinten 5-6 százalékos növekedési tervét, akkor máris több mint 10 százalékról beszélünk – tette hozzá.

A víziszárnyas-ágazatok kibocsátása drasztikusan csökkent. A pecsenyekacsa felvásárolt mennyisége az elmúlt évhez képes mintegy 45, a hízottkacsa-kibocsátás pedig 75 százalékkal esett vissza. A sovány libák mennyisége mintegy 18-19 százalékkal mérséklődöttt, a hízott libaké pedig 42-43 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly. Csorbai Attila szerint ezek a számok önmagukban is felhívják a figyelmet a járványvédelem fontosságára.

Ebben a gazdasági helyzetben szerinte az egyetlen út az integráció, a megbízható üzleti és szakmai kapcsolatok megerősítése és a hatékonyság javítása lehet. Szintén át kell értékelni a „sötétzöld” környezetvédelem, illetve az eltúlzott állatjóllét kérdéskörét. „Az elkövetkező időszakban nagyon nem lesz mindegy egy termék önköltsége és ára, mert a nem szakmai alapon meghatározott, ideológiai szabályozásokból fakadó többletköltségeket nem nagyon fogja tudni megfizetni a fogyasztó. Példaként említhetjük a ketreces tartásmódok megszüntetését a tojástermelésben, amely amellett, hogy lényegesen drágítja a termék-előállítást, nem kapcsolható hozzá érdemi előny” – nyomatékosította.

Ha – mint az a tervekben szerepel – most nem lenne ketreces tartásból származó tojás, akkor éppen a duplájába kerülne

– hozott egy példát a lehetséges hatásokról.

Európában is nagy az aggodalom

Az európai helyzet sem más, mint a magyarországi. Az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) múlt heti ülésének tapasztalata, hogy az energiaválság és annak a fogyasztásra gyakorolt hatásait senki sem tudja pontosan megbecsülni. Még a legnagyobb baromfitermelő országok (Lengyelország, Németország, Franciaország) baromfiszektorában is nagy az aggodalom, hogy olyan többletköltségek zúdulnak minden állati termékpályára, amelyeknél kérdéses, hogy a fogyasztók meg tudják-e téríteni – illetve lesz-e olyan szereplő, aki megtéríti – fogalmazott Csorbai Attila.

Tavasszal még reménykedhettek abban, hogy sok és jó minőségű kukorica terem Magyarországon, ami konszolidálhatja a takarmányárakat, de ez azóta illúzióvá vált.

Ahogy máshol is. Ausztriában – ahol szigorú védjegyrendszer és állatvédelmi szabályozás működik – sorra zárják be a telepeket, mivel a fogyasztók már ott sem fizetik meg a nagy hozzáadott értékű és egyéb extrával – például öko- vagy biominősítéssel – rendelkező termékeket. Egy polccal lejjebb nyúlunkAz AVEC ülésén bemutatták a Rabobank baromfipiaci elemzését is, amely szerint az energiaválság gazdasági következményeként csökken a piac mérete, egyben a fogyasztók a magasabb minőség felől az olcsóbb felé mozdulnak el. Ez a „diszkontosodás” érintheti a beszerzési csatornákat, vagyis az áruházláncokat is, de azt is jelenti, hogy megindul egy verseny az állatfajok között, és ugyanígy az egyes fajokon belüli termékek (testrészek) között is.

A magasabb árkategóriájú termékekre vélhetően kisebb igény lesz, a csirketestrészek kereslete is átmenetileg átstrukturálódik: a mellből a combra, onnan a szárnyra, farhátra.

Csorbai Attila szerint, mivel adottak a faji arányok, a keresleti szerkezet megváltozása ezért azzal a következménnyel is járhat, hogy a különböző termékek ára kicsit összébb csúszik – esetleg az egészcsirke-eladások is növekedhetnek.

Az európai országokat különbözőképpen érinti a jelenlegi helyzet. Van, ahol olcsóbb a takarmány – például a nagy piaci szereplő lengyeleknél alacsonyabb áron adják a kukoricát, mint nálunk –, máshol az energiaköltségek alacsonyabbak. A földrajzi elhelyezkedés sem mindegy, ahol hamarabb indul a fűtési szezon, ott nagyobb lesz a gázköltség. Az sem mindegy, hogy a lakosság kap-e valamilyen kompenzációt az energiaköltségeire, ami a vásárlóerőt határozza meg. Sorolta a terméktanács vezetője, hogy mennyire sokismeretlenes egyenlet határozza meg a baromfipiac helyzetét is.

Az importnak tragikus hatása lenne

Az európai olcsó hús elfogyott, mivel azonban a világ más tájain ugyan szintén emelkedtek a költségek, de nem olyan mértékben, mint Európában, a kontinens baromfihústermelőinek nagy félelme, hogy az Európai Bizottság importtal próbálja kezelni a helyzetet, és elárasztja a piacot a sok brazil csirkemellfilé. Hasonló az aggodalom Ukrajnával kapcsolatban is, hiszen – a háborús helyzetre tekintettel és a szolidaritást kifejezve – az EU eltörölte az Ukrajnából érkező árukra a kvótát. Onnan nagy mennyiségű baromfi érkezik, viszont ezzel nem az ukrán gazdaságot erősítik, hanem csupán azt az egy-két cégcsoportot, amely ennek a haszonélvezője.

A brazil vagy az ukrán termékek még nagyobb mértékű megjelenése az európai piacon tragikus hatással lenne az uniós baromfiszektorra

– nyomatékosította.

Vagyis a teljes európai baromfiszektor olyan bizonytalanságban van, mint a magyar. Kinek a takarmány, kinek az energia fáj jobban, és valószínűsíthető a termeléscsökkenés. Ennek mértéke viszont szintén kérdéses, az egyensúlykeresés állapotában van a piac. A hatékonyabb, tőkeerős cégek esélyesebbek a túlélésre, de sok függ attól is, hogy ki mikor és milyen áron kötötte le az energiaszükségletét. A keresleti változásokat is nehéz megjósolni: az emelkedő költségeknek be kell épülniük a fogyasztói árakba, a nélkülözhetetlen napi fogyasztási cikkek, az élelmiszerek esetében ez többé-kevésbé meg is fog történni, viszont a tartós fogyasztási cikkek esetében ez csak hosszabb távon lehetséges.