A magyar költségvetési és uniós forrásokból összesen 1008,7 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatást fizettek ki 2022-ben – írja pénzügyi összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Ez az összeg 196,1 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. További 28 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés címén, az Agrárminisztérium fejezetén kívüli keretből. A folyósított támogatási összeg 72,2 százaléka (728,2 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 27,8 százalékát (280,5 milliárd forint) pedig a hazai büdzséből fizették ki – idézte a Világgazdaság.
Ahogy az elmúlt években mindig, úgy 2022-ben is a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások domináltak az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között: ebben a formában fizették ki a források 47,8 százalékát, 482,6 milliárd forintot, amely 50,4 milliárd forinttal haladta meg az előző évit. Az AKI kutatói megjegyzik: ez az összeg a 2022. évi előleg- és részfizetés mellett a 2021. évi jogosultságok végkifizetését, valamint a korábbi évek jogorvoslati ügyeinek rendezését is magában foglalja.
A közvetlen támogatásokra folyósított összeg 53,3 százaléka területalapú alaptámogatásként, 29 százaléka pedig a zöldítési komponens keretében jutott el a kedvezményezettekhez.
E két fő intézkedés mellett a közvetlen támogatások között a termeléshez kötött állattenyésztési támogatások domináltak. Az erre a célra fordított 45,5 milliárd forint több mint felét (26,8 milliárd forintot) a tejhasznú tehéntartás támogatására fizették ki, ezt követte 11,8 milliárd forinttal az anyatehén-, 6,3 milliárd forinttal az anyajuh- és 700 millióval a hízottbika-tartás támogatása. Ebben a körben a gyümölcstermesztők 5,9 milliárd forint támogatásban részesültek, a fiatal mezőgazdasági termelőknek 2,6 milliárd forint támogatást folyósítottak, míg a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása keretében 3,5 milliárd forint került a kedvezményezettekhez.
A főbb intézkedéscsoportok közül a Vidékfejlesztési program (VP) és a Magyar halászati operatív program beavatkozásaira folyósított összeg keretében 406,2 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz. A növekedés itt az elmúlt évi 248,9 milliárd forinthoz képest kiugró, 61 százalékos volt, ezen belül pedig a VP pályázataira 404,6 milliárd, a halászati programra pedig 1,6 milliárd forintot fordítottak.
A nemzeti támogatások jogcímeire 84,3 milliárd forintot vehettek igénybe a kedvezményezettek, ami az összes agrártámogatás 8,4 százalékát tette ki. A piaci és egyéb támogatások összege a tavalyi 19,7 milliárd után 35,6 milliárd forint volt, ennek nagy része továbbra is a kiegészítő nemzeti támogatással működő programokat fedezte. Szintén nemzeti forrásból indította el az agrártárca tavaly tavasszal a tenyészkocatartók új jövedelempótló támogatását, amelynek keretében 2,5 milliárd forintot fizetett ki a jogosultaknak. Az év elején bekövetkezett viharok által a termelőeszközökben okozott kár részbeni kompenzálására egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 1,3 milliárd forintot folyósítottak, míg a gazdálkodók befizetéseiből és a költségvetési kiegészítésből agrárkárenyhítésre több mint 11 milliárd forintot fizettek ki tavaly.
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében folyósított 1008,7 milliárd forint támogatási összeg 72,2 százaléka, 728,2 milliárd forint származott európai uniós forrásból, 280,5 milliárd forintot – 27,8 százalékot – pedig hazai költségvetésből fizettek ki. Az uniós társfinanszírozással megvalósult támogatások esetében az uniós kifizetések aránya 53 százalékot tett ki, míg a támogatások 47 százalékát a hazai büdzséből folyósították. Érdekesség, hogy 2021-ben ez az arány 82:18 volt az uniós kifizetések javára.
A 2021-es 369,5 milliárd forint után tavaly a szántóföldi növénytermesztő ágazat 430,1 milliárd forint támogatáshoz jutott, amely 97,2 százalékban uniós költségvetésből származott. Ennek zöme, 397,6 milliárd forint egységes területalapú formában – alaptámogatás plusz zöldítés – jutott el a gazdálkodókhoz, ezen belül alaptámogatásként 257,4 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 140,1 milliárd forintot fizettek ki a részükre A VP keretében 14,5 milliárd forint beruházási támogatást folyósítottak a növénytermesztőknek.
Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők 196,3 milliárd forintot vettek igénybe tavaly, amelynek 47,3 százaléka származott a nemzeti költségvetésből. A 92,8 milliárd forint hazai forrás csaknem felét az állatbetegségek megelőzésének támogatásai és az állatjóléti támogatások tették ki. Az állattenyésztési támogatások 26,9 százaléka, 52,7 milliárd forint a szarvasmarhaágazatba érkezett, míg a sertéságazat 20,6 milliárd forinthoz jutott, 80 százalékban állatjóléti támogatás címén. A baromfiágazat 20,1 milliárd forinthoz jutott, ennek háromnegyede volt állatjóléti támogatás.
A kertészek tavaly 56,6 milliárd forint támogatásban részesültek, kétharmad-egyharmad arányban uniós, illetve nemzeti forrásból. Ebből kertészeti üzemek megújítására 9,8 milliárd forintot, kertészeti üzemek korszerűsítésére 8,5 milliárd forintot folyósítottak. A szőlészeti és borászati ágazat gazdálkodói 10,3 milliárd forint támogatásban részesültek.
Az élelmiszeripari vállalkozásokat 36,4 milliárd forinttal támogatták, túlnyomó részt a Vidékfejlesztési program forrásaiból. A kifizetések 67,4 százaléka hazai, 32,6 százaléka uniós költségvetésből teljesült.
