Már 2022 utolsó negyedévében láthatóak voltak a jelei annak, hogy idén nem fog tudni tovább bővülni az agrárhitelpiac. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelpiac növekedése belassult, a harmadik negyedévhez képest egyenesen csökkent 2022 októbere és decembere között.

Pedig a piac hosszú évek óta növekedett. Ahogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítménye, kibocsátása nőtt, úgy a vállalkozások egyre szélesebb rétege tudta külső forrásokkal kiegészíteni a sajátját, illetve a támogatásokat annak érdekében, hogy fejlesztései lépést tudjanak tartani a piaci kihívásokkal és a gazdálkodási körülmények egyre gyorsabb ütemű változásával.

Forrás: AKI

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Pénzügyi Hírleve szerint, a mezőgazdaság hitelállománya 13,4 százalékkal 1020,7 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest 2022 végére. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 63,2 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 36,8 százalékot tett ki 2022. december 31-én.

Az élelmiszeripar hitelállománya a mezőgazdaságétól alacsonyabb ütemben, 5,6 százalékkal bővült, ezáltal 717,9 milliárd forintra emelkedett 2022 negyedik negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya közelítette a mezőgazdaságét, mintegy 60 százalékot tett ki.

Komoly figyelmeztetés, vészcsengő rejlik abban, ha megáll a hitelpiac bővülése. Azt jelzi, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások elbizonytalanodtak. Nem biztosak abban, hogy ilyen hektikusan változó gazdálkodási körülmények között el szabad-e még jobban adósodni. Erre a kérdésre azonban nincs általános érvényű válasz. Felelőtlen, aki azt állítja, hogy csak előre, hajrá, aki nem fejleszt lemarad.

Igenis van olyan gazdasági helyzet, amikor egy kis kivárás életet menthet.

A legjobb példával éppen a mostani helyzet szolgál. A termelési költségek általános emelkedése éppen az óvatosakat keni a falhoz. Aki beraktározta az inputokat és a terményt, idén igen drágán termel, és hatalmas elmaradt haszonnal számolhat a készleteinél. Nőnek a likviditási gondjai, és bizony a szántóföldön csak jóval az átlagtermés fölött lesz reménye a nyereségre. Akik viszont unortodoxiában nyaraltak, el tudtak szakadni a megszokásoktól, azok hamar eladták a termést tavaly, és nem inputba fektették, hanem fejlesztésbe a pénzüket. Náluk egészen másképpen fest az idei kép. Hogy kik vannak többen? – nem kétséges, az előbbiek. A hitelpiaci elbizonytalanodás tehát várható volt, és ezt a kamatok emelkedése erősen alá is támasztotta. A támogatott hitelkonstrukciók kínálatának beszűkülése szintén rontja a hitelfelvételi kedvet. Az AKI adatai szerint, a mezőgazdaságban 64, az élelmiszeriparban 53 százalékra csökkent a kedvezményes hitelek részesedése 2022-ben.

Idén sem lett egyszerűbb az egységes kérelem kitöltése, de a támogatási rendszer továbbra is elegendő motivációval és iránymutatással bír. Jó támasza a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak. Az AKI Pénzügyi Hírlevél szerint, agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 2022-ben összességében rekord összeget, 1008,7 milliárd forintot használtak fel hazai és uniós forrásokból. Ennek közel felét (47 százalékot) közvetlen támogatás formájában fizettek ki.

Mindebből következik tehát előrejelzésem, miszerint 2023-ban nem fog bővüli az agrár hitelpiac. Ahhoz, hogy ez erőgyűjtés, és ne elsorvadás legyen, az kellene, hogy az említett elbizonytalanító tényezők kedvező irányba változzanak. Erre persze van remény, de nem mindenki számára.

Konszolidációs hullámra számítok. Mérlegre kerül az alkalmazkodási képesség.

Mi, bankok is ezt fogjuk górcső alá venni az idei hiteligények elbírásakor. Biztos vagyok abban, hogy – ahogy az tavaly is történt – az agrártanácsadó bank a legjobb stratégiai partner ilyen helyzetben is az agrárium számára.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ