Magyarország számára sem mellékes, hogyan alakulnak a tárgyalások. Hiszen, egyrészt fontos stratégiai kérdés számunkra, hogy az ukrán termények legnagyobb vásárlója immár Lengyelország. Ez igen fájdalmas a növénytermesztőik számára, az állati termékek vonalán viszont a versenyképesség javulását eredményezheti az olcsóbb takarmány. Ez pedig már nekünk is fájni fog. A kiépült kereskedelmi csatornák ugyanis tartósak lesznek.
Másrészt,
Akár a terményekre, akár a feldolgozott termékekre gondolunk, piacvesztést szenvedünk el itthon és exportpiacainkon egyaránt.
Tavaly óta ugyan Kína „csak” a második legnagyobb vevője Ukrajnának az agrárpiacon, de ettől még kiemelkedően fontos számukra. A gabonamegállapodásról szóló tárgyalások előestéjén Kína támogatásáról biztosította Ukrajnát. Kína február 24-én tette közzé az „ukrán kérdés” rendezésére vonatkozó tervét, amelyben külön pontban hangsúlyozza, hogy minden félnek be kell tartania az Ukrajna, Törökország, az ENSZ és Oroszország által kialkudott egyezményt a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról. Az indoklás a szokásos, a globális élelmiszerválság enyhítése.
A graintrade.com.ua arról ír, hogy eközben Ukrajna folytatja a tárgyalásokat az ENSZ-szel és Törökországgal a „gabona-megállapodás” március 19-e utáni meghosszabbításáról. Céljuk újabb évre, s nem csak 120 napra, mint tavaly. Ezenkívül Ukrajna azt javasolja, hogy a megállapodásba foglalják bele a Mikolajiv kikötőkből történő export lehetőségét, valamint a folyosón keresztül szállított termékek listáját.
A mezőgazdasági export fontosságát hangsúlyozza az is, hogy február 24-én Ukrajna elfogadta a 2023-as állami költségvetés módosításait, amelyek kártérítést (biztosítást) írtak elő a tengeri hajók tulajdonosai és a belvizeken közlekedők számára, amennyiben az oroszok megrongálják vagy megsemmisítik őket. A kompenzáció becsült összege 20 milliárd hrivnya, a forrásokat az Útalapból lehet majd felhasználni.
Persze azt remélik, hogy ilyen esetek nem fordulnak majd elő, de
A garantált kompenzáció ráadásul nemcsak a gabonafolyosón, hanem a Dunán is csökkenti a szállítás költségeit.
Az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének parancsnoka, O. Nyizspapa admirális úgy véli, hogy az Orosz Föderáció csak az ellenséges hajók Ukrajna partjaitól 100-150 tengeri mérföldes távolságra történő kiszorításának köszönhetően volt kénytelen beleegyezni a gabonafolyosó működésébe a Fekete-tengeren. Ezért Ukrajna álláspontja a tárgyalásokon meglehetősen erős, és a parlament által elfogadott törvény a hajók megrongálása esetén a hajótulajdonosok garantált kifizetéséről azt mutatja, hogy Ukrajna kész folytatni az exportot akkor is, ha az Orosz Föderáció kilép a gabonaszerződésből.
Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
