Májusban is csökkentek a globális élelmiszerárak

Forrás: Getty Images
Milyen folyamatok játszódnak le a globális élelmiszerárakban, mi okozza a korrekciót, hogyan hatnak a magas árak a termelésre, illetve a fogyasztásra, és mire számíthatunk közép- és hosszútávon? Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője cikkében ezekre keresi a válaszokat.

Immár 14 hónapja csökken a globális élelmiszerárak növekedési üteme. Van is honnan, hiszen tavaly márciusban közel 60 százalékon tetőzött az árrobbanás. Ettől még persze jóval magasabbak, mint voltak egy éve, de már erősen korrigálnak lefelé. Általános okként e mögött a kínálat erősödése, és a válsággal összefüggő keresleti korlát húzódik meg. A magas árak a termelés bővítésére sarkallták a termelőket, miközben az elinflálódott jövedelmek miatt globálisan érzékelhetően kevesebbet vesznek a vevők. A csökkenés ritmusa csaknem azonos az emelkedésével.

Várakozásaim szerint, a nyár végre el is kophat az emelkedő trend. Arra azonban mindenképpen számítani kell, hogy a magas élelmiszerárak velünk maradnak. Középtávon is lassan emelkedők lesznek.

A FAO élelmiszerár-indexe (FFPI) átlagosan 124,3 pontot ért el 2023 májusában, ami 3,4 ponttal (2,6 százalékkal) volt alacsonyabb, mint áprilisban, és 35,4 ponttal (22,1 százalékkal) a már említett történelmi csúcshoz képest. A mérséklődést májusban a növényi olajok, a gabonafélék és a tejtermékek árindexeinek jelentős csökkenése indokolta, amit részben ellensúlyozott a cukor- és húsindex emelkedése.

Néhány részletben azért érdemes elmerülnünk, mert hatásuk hozzáadódik a hazai viszonyokhoz. Különösen igaz az ez a szántóföldi növényekre és a tejre.

A FAO Gabonaárindex májusban átlagosan 129,7 pont volt, ami 6,5 ponttal (4,8 százalékkal) alacsonyabb az áprilisinál, és 43,9 ponttal (25,3 százalékkal) az egy évvel ezelőtti rekordmagasság alatt. A zuhanó gabonaárakról mi is sokat tudnánk mesélni.

  • Májusban a nemzetközi búzaárak 3,5 százalékkal csökkentek havi összevetésben, ami tükrözi a bőséges globális kínálat kilátásait a következő 2023/24-es szezonban, valamint a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés meghosszabbítását. Ez utóbbi ugyan nem igazán működik, hiszen a hétvégén mindössze egyetlen hajó futott ki, de az ukránok készletei amúgy is mélyponton vannak.
  • Májusban 9,8 százalékkal csökkent a kukorica világpiaci ára. A 2023/24-es évre vonatkozó kedvező kilátások a globális kínálat fellendülésére utalnak, mivel a két jelentős exportőr, Brazília és az Amerikai Egyesült Államok magasabb termelése nehezedett az árakra. Az Amerikai Egyesült Államok exportjának lassú üteme, valamint Kína lemondott vásárlásai szintén lefelé nyomták a kukorica világpiaci árait.

A FAO növényi olajárindex májusban átlagosan 118,7 pont volt, ami 11,3 pontos (8,7 százalékos) csökkenést jelent havi bázishoz képest, és 48,2 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől. Az index folyamatos csökkenése a pálma-, szója-, repce- és napraforgóolaj alacsonyabb világpiaci árait tükrözte.

  • A pálmaolaj nemzetközi ára jelentősen csökkent áprilishoz képest, mivel az elhúzódó gyenge globális importvásárlások egybeestek a főbb termelő országok kibocsátásának növekedésével kapcsolatos várakozásokkal.
  • Eközben a szójaolaj világpiaci ára hatodik egymást követő hónapban esett, amit nagyrészt a brazil szójabab-termés tartós nyomása és a vártnál magasabb készletek okoztak az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az alternatív alapanyagok kínálatának növekedése részben kiváltotta a szóját.

A FAO tejárindex májusban átlagosan 118,7 pont volt, ami 3,9 ponttal (3,2 százalék-kal) alacsonyabb, mint áprilisban, és 25,5 ponttal (17,7 százalékkal) alacsonyabb a 2022-es értéknél.

  • A májusi csökkenést a nemzetközi sajtárak meredek csökkenése okozta. Az exportpiaci túlkínálat az északi féltekén szezonálisan magas tejtermelés miatt alakult ki.
  • Tíz egymást követő havi csökkenést követően a tejporok nemzetközi jegyzései emelkedésbe kezdtek, tükrözve az észak-ázsiai vásárlók vételeinek felfutását és a szezonálisan csökkenő óceániai tejellátást.
  • Eközben a vaj ára csak enyhén emelkedett, mivel a délkelet-ázsiai vevők magas vásárlásai és a szezonálisan visszaeső tejellátás miatt megnövekedett Óceániából származó árajánlatokat csaknem teljesen ellensúlyozta az európai árak csökkenése.

A FAO húsárindex májusban átlagosan 117,9 pont volt, ami 1,1 ponttal (1,0 %-kal) magasabb, mint áprilisban, ami a negyedik egymást követő havi emelkedés, de még mindig 5,0 ponttal (4,1 %-kal) elmarad a tavalyi év azonos havi értékétől.

  • A baromfihús nemzetközi árai májusban tovább emelkedtek a magas importkereslet miatt, különösen Ázsiából, valamint a madárinfluenza-járványok miatti esetleges rövid távú ellátási kihívások felett érzett aggodalmak miatt.
  • A marhahús világpiaci ára enyhén emelkedett, amit a brazil készletek iránti megnövekedett globális kereslet és az Amerikai Egyesült Államokban fennálló tartósan szűkös kínálat támaszt alá, annak ellenére, hogy Ausztráliában továbbra is magas szarvasmarha-vágás volt.
  • A sertéshús ára immár negyedik egymást követő hónapban emelkedett, bár csak kis mértékben, mivel a magas termelési költségekből és máshol előforduló állatbetegségekből eredő kínálati korlátozások növelték a brazil készletek iránti keresletet.
  • Eközben a juhhús világpiaci ára csökkent az Óceániából származó magas export miatt.

A FAO cukorárindex májusban átlagosan 157,6 pontos volt, ami 8,2 ponttal (5,5 százalékkal) magasabb, mint áprilisban, ami a negyedik egymást követő havi emelkedés, és 37,3 ponttal (30,9 százalékkal) meghaladja az egy évvel ezelőtti értéket. Az aggodalmak, hogy az El Niño jelenség befolyásolhatja a 2023/24-es termést, valamint a 2022/23-as szezonban a korábban vártnál alacsonyabb globális kínálat, májusban a nemzetközi cukorárak emelkedését váltották ki. A brazíliai szójabab és kukorica erős versenye miatti szállítási késések szintén hozzájárultak a cukor világpiaci árának növekedéséhez. A 2023-as brazíliai cukornádtermésre vonatkozó pozitív kilátások, valamint a betakarítás előrehaladását elősegítő javuló időjárási körülmények azonban megakadályozták a nagyobb havi áremelkedést.

Itthon is érzékelhetően lassul az élelmiszer-infláció, de áprilisban még mindig majd 38 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Ez az első négy hónapban 42 százalékkal magasabb árakat jelentett, mint az előző év azonos időszakában. Persze magasról lehet nagyot esni. Elég ránézni az élelmiszerlánc árainak drasztikus fordulatára, hogy lássuk, a mérséklődés folytatódni fog, de sajnos a fogyasztói árak nem esnek vissza a válság előtti szintekre, és pláne nem tartósan.


Forrás: KSH

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink