Annak ellenére, hogy az Európai Unió gabonatermelése évről-évre nő, sőt az előrejelzések szerint idén eléri a 292,5 millió tonnát, az EU teljes gabona egyenlege szűkösnek tűnik, a végkészletek csak kismértékben gyarapodnak, ami a kukorica jobb elérhetőségének tudható be – derül ki az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) Európai Unió gabonapiacáról tudósító friss jelentéséből. Az uniós gabonafogyasztás és ipari felhasználás várhatóan emelkedik, miközben az eltűnő árrések, a világjárvány miatti betakarítási korlátozások, az állatbetegségek kitörése és a húsexportpiacok keresletének lassulása visszafogja az élelmiszer- és takarmánygabona felhasználását.

A vártnál kevesebb, de a globális búzakínálatot tekintve még így is jelentős uniós gabonaexport

A korábbi becslésekhez képest az EU összes gabonaföldjének területe csökkent. A Bulgária, Franciaország, Németország és Spanyolország esetében jelentett növekvő búzaterület és a nagyobb lengyel, bolgár és magyar kukoricaterület sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy kiegyenlítse a vártnál alacsonyabb árpa vetésterületet Franciaországban, Spanyolországban és Németországban, illetve a Lengyelországban és Finnországban is csökkenő rozs- és vegyes gabonaterületet. Összességében azonban

A túlzott nyári csapadékmennyiség és a hidegebb hőmérsékletek ugyanis rontották a téli gabonafélék terméskilátásait a nagy gabonatermelő országokban, mint például Franciaországban, Németországban vagy Magyarországon. Bár a nyugat- és közép-európai búzatermelést érintő minőségi problémák veszélyeztethetik az unió gabonaexportját, Ukrajna és Brazília – ahonnan a piaci hírek szerint Kína nemrég jelentős mennyiségű szójababot vásárolt – idei gabonatermése várhatóan enyhíteni fogja a feszültséget az EU gabonapiacán.

Tekintettel a globálisan szűkös búzakínálati helyzetre, az unió teljes gabonaexportja az idén még mindig jelentősnek számíthat. A nagyobb gabonatermelés és a főbb kereskedelmi partnerekkel kapcsolatos pozitív kilátások részben lehetővé tették a készletek kismértékű helyreállítását.

Javuló terméseredmények délen és lendületet kapó bioetanol-gyártás

A mennyiségi szempontokon túlmenően, az idő előtti esőzések negatívan befolyásolták a közép- és nyugat-európai búzatermésre vonatkozó várakozásokat. Ezzel szemben

Az EU gabona élelmiszer-, vetőmag- és ipari célú felhasználásának bővülése volt tapasztalható, mivel a jó árrések miatt élénkült a bioetanol-gyártás.

Csapdában az uniós takarmánygyártók

A növekvő inputárak és a magasabb költségek végső fogyasztóra való áthárításának nehézségei miatt estek csapdába az uniós takarmánygyártók. A csökkenő árrések, a világjárványhoz kapcsolódó korlátozások és az állatbetegségek kitörése miatt a húsexportpiacokon tapasztalható keresletcsökkenés megfékezi az uniós takarmányipar bővülési lehetőségeit.

Pozitívum, hogy a kukoricaárak versenyképessége és a termény bőséges elérhetősége elősegíti a kiemelkedő pozíciójának biztosítását a takarmányozásban, különösen az árpa és a kisebb gabonafélék rovására.

Búza: bőséges termés Bulgáriában és Romániában, alacsonyabb fehérjetartalom nyugaton

Az EU búza termésmennyisége az előrejelzések szerint idén 138,5 millió tonna lesz. A kedvező tavaszi hőmérséklet és a bőséges csapadék történelmi jelentőségű búzatermést eredményezett Bulgáriában (7,4 millió tonna) és Romániában (11 millió tonna).

Noha kissé alacsonyabb, a lengyel búzatermés is jelentős; 12,1 millió tonnát tesz ki. Hasonló tendenciákról számoltak be a balti államok is. A kelet-európai búzatermelő országokban a jelentések szerint jó a termés minősége, bár a betakarítás késett, és gyakran megszakadt az esőzések miatt. Nyugat-Európában, különösen Franciaországban és Belgiumban a kedvezőtlen nyári időjárási viszonyok, valamint a a július közepe óta tartó túlzott csapadék és a hidegebb hőmérséklet 2-4 héttel késleltette a betakarítást. A 37 millió tonnás francia búzatermés mindazonáltal jóval magasabb, mint a korábbi időszakban. A csapadékos időjárás azonban a termés minőségére is kihatott, a búza fehérjetartalma alacsonyabb, ami problémát jelenthet az exportpiacok számára. Hasonlóképpen, a német búzatermés is a heves esőzések és a gombabetegségek miatt alacsonyabb a vártnál.

A minőségi problémák azonban némileg hátráltathatják a francia búza algériai exportját, bár a globálisan szűkös kínálati helyzet és a megfelelő árképzés enyhítheti az aggodalmakat. Franciaország 2 millió tonna búzát exportált idén Kínába. Olaszország pedig az előrejelzések szerint most valamivel kevesebb durumbúzát fog importálni, részben a kevés kanadai durumtermés okozta magas árak miatt.

Kukorica: takarmányként versenyképesebb más gabonafélékkel szemben; a belföldi kínálat ellenére pozitív importra számíthatunk

A nyári hőség és a szárazság jelentősen befolyásolta a termést Közép-Európában és egyes keleti régiókban. A magyar, a bolgár, a horvát, a dán és az osztrák termésveszteségeket ellensúlyozza a Lengyelországban, Belgiumban, Franciaországban, Portugáliában és Szlovéniában tapasztalt nagyobb termésmennyiség. Így, a teljes kukoricatermés több lett a korábbi becslésekhez képest. A kukorica betakarítása a szokásosnál később kezdődött és az őszi csapadék miatt Európa egyes részein még november közepén is tartott.

Néhány tagállamban azonban, köztük Magyarországon, Franciaországban, Ausztriában és Romániában a takarmányfelhasználás csökkenésére számíthatunk a belföldi termesztés illetve a takarmánykereslet csökkenése miatt. A megnövekedett unión belüli kukoricakínálat ellenére továbbra is pozitív lesz az idei kukoricaimport az ukrán és a brazil termény versenyképes árú és bőséges kínálata miatt. Bulgária exportjának lehetséges csökkenését a romániai, franciaországi és lengyelországi pozitív exportkilátások kompenzálják, amelyek elsősorban Törökországot és a Közel-Keletet célozzák.

Árpa: csökkenő termésmennyiség, de az ipari célú felhasználásban fellendülés várható

Az árpa vetésterülete 10,4 millió hektárra szükült, ami a Franciaországban, Spanyolországban és Németországban bevetett kisebb területnek tudható be. A Franciaországban, Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Írországban mért magasabb terméshozamok pedig nem tudják majd ellensúlyozni a területcsökkenést. Ennek eredményeképpen az EU árpatermelése az előrejelzések szerint idén 52,5 millió tonnára esik vissza. A Covid-19 egymást követő hullámai ellenére

Ezzel szemben a versenyképes kukorica és kisebb mértékben a búza felváltja az árpát a takarmányozásban. Az árpaimport az előrejelzések szerint idén 1,1 millió tonnára csökken, mivel az EU fő árpaszállítójának számító Egyesült Királyságban a termelés várhatóan csökken az előző szezonhoz képest. Mindemellett az ukrán exportőrök inkább az ázsiai pozíciójuk megőrzésére koncentrálnak, sem mint az EU piacára. Az EU árpaexportja évről-évre csökken, ahogyan Kína kereslete is, az exportálható kínálat pedig korlátozott, valamint az ár versenyképessége is romlik. Az árpa végkészletei várhatóan szűkösek, 5 millió tonnára lehet számítani.

Rizs: csökkenő export, növekvő import

Az EU rizsterülete a déli tagállamokra, nevezetesen Olaszországra, Spanyolországra, Görögországra, Portugáliára, Franciaországra, Bulgáriára, Romániára és Magyarországra koncentrálódik. Idén az EU rizsterülete és termelése csökkenni fog a spanyolországi Guadalquivir folyó medencéjét érintő aszály miatt.

A koronavírus járvány elhúzódó gazdasági hatásaival kapcsolatos bizonytalanság ellenére az EU rizsbehozatala az alacsonyabb termelés és a kereslet élénkülése miatt növekedni fog. Pakisztán, Mianmar, India, Guyana, Thaiföld és Kambodzsa előreláthatólag továbbra is az EU vezető rizsszállítói maradnak, különösen a nem termelő EU-tagállamok számára, ahol nagyobb az affinitás az indica rizs és a nem hagyományos fajták, mint például a basmati, a vadrizs-keverékek vagy a keményítőtartalmú rizs iránt. Tehát az idei uniós rizsexport és a végső rizskészletek is várhatóan csökkenni fognak, tekintettel az alacsonyabb belföldi kínálatra.

Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn