Magyarország szántóföldjeinek több mint 50 százalékát haszonbérleti szerződés útján művelik, ez a szám a gyepterületeknél 40, a szőlőnél vagy gyümölcsösnél pedig több mint 20 százalék. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy egy haszonbérleti szerződés sok esetben akár 20 évre is köti a feleket, érthető, hogy komoly jelentősége van a szerződési feltételek meghatározásának. Ezek közül is a legfontosabb a haszonbérleti díj mértéke, hiszen az később, egyoldalúan már csak kivételes esetekben módosítható. A mostani elemzésben ezért azt vizsgáljuk meg, hogy miként kell meghatározni a bérleti díjat és hogyan biztosíthatunk rugalmasságot a piaci viszonyok megváltozásának esetére.
Milyen jogcímeken engedhető át a földhasználat?
Egy termőföld használatát főszabály szerint haszonbérlet vagy szívességi földhasználat útján engedheti át a tulajdonosa (erdő esetében speciális szabályokat kell alkalmazni, de az egy másik cikk része lesz majd). Nincs már lehetőség tehát felesbérleti vagy részesművelési szerződés kötésére, a haszonélvezeti jogot pedig csak közeli hozzátartozó javára lehet biztosítani. A haszonélvezet kapcsán fontos az is, hogy a bérbeadás joga ilyenkor nem a tulajdonost, hanem a haszonélvezőt illeti meg (erről itt írtunk részletesen).
Hogyan határozható meg a haszonbérleti díj?
A haszonbérleti díj megfizetésének módját a felek szabadon állapíthatják meg a szerződésben. Ez történhet pénzben, előre meghatározva annak mértékét (például aranykorona vagy terület alapon számítva), kapcsolhatják egy piaci értékhez (például egy adott napon irányadó tőzsdei árhoz kötve vagy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adott havi átlagárához kapcsolva). Annak sincs akadálya, hogy a felek természetben határozzák meg a bérleti díjat és ezt természetben fizessék is meg, de arra is van lehetőség, hogy akár évente más-más díjat állapítanak meg a szerződésben (ilyenkor természetesen előre meg kell határozni az egyes években járó díjat). Azzal viszont fontos tisztában lenni, hogy bármelyik módot is választjuk, ahhoz már kötve vannak a felek, más úton nem teljesíthető a bérleti díj – kivéve, ha a felek ebben később közösen megállapodnak. (A haszonbérleti szerződés módosításáról itt olvashatnak).
Mire kell figyelni, ha természetben fizetik a bérleti díjat?
A jogszabály egyértelműen előírja, hogy ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, akkor a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy pontosan meg kell határozni például a termény minőségét (malmi vagy takarmány minőség) és a pontos mennyiséget (vitára adhat okot például, hogy a „két zsák kukoricán” mekkora mennyiséget értünk).
Mi a teendő természeti csapás (például aszály) esetén?
Amennyiben a haszonbérlő az időjárási vagy más természeti jellegű vis maior miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenést szenved, arra az évre őt haszonbérmérséklés illeti meg. Fontos, hogy a kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki legalább 2500 forint/AK/év bérleti díjat fizet a szerződés alapján (ez egyébként a Nemzeti Földalapból bérbe adott területek jelenlegi bérleti díja). A kedvezmény azonban nem jár automatikusan, azt a bérlőnek kell kezdeményeznie a bérbeadó irányába, de ha erre sor kerül, akkor a bérbeadó már köteles elfogadni a csökkentett szolgáltatást. Természetesen a haszonbérfizetési kedvezményre akkor is van lehetőség, ha a bérleti díjat természetben fizeti a bérlő. (A haszonbérfizetési kedvezmény részleteiről itt olvashatnak.)
Ha pénzben fizetnek, akkor ez csak átutalással vagy postai úton történhet
A haszonbért főszabály szerint banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni, így már nincs lehetőség az összeg készpénzben történő átadására. Fontos tisztázni, hogy ezt csak a 2022-től megkötött szerződésekre kell alkalmazni, tehát a korábbi szerződések tekintetében ennek a szabálynak nincs visszaható hatálya. Hogy milyen esetekben fizethető készpénz útján is a bérleti díj, arról itt találnak információkat.
+1) A haszonbérleti díj csak utólag fizethető
A haszonbért utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Nem köthető ki tehát előzetes fizetés sem gazdasági évenként, sem a teljes bérleti időszakra előre. Ez abból következik, hogy ezt a szabályt nem csak a Ptk. tartalmazza (amelytől „diszpozitív” jellegénél fogva a felek szabadon eltérhetnének), hanem a Földforgalmi szabályozás „kógens” törvénye is.
[2013. évi CCXII. tv. 50. § (2) bek.]
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
