Aszály esetén is igénybe vehető: a haszonbérfizetési kedvezmény

Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet
Az emelkedő termelési költségeket tetézi a súlyos aszálykár. A bérelt területen gazdálkodóknak ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy vis maior esetén kedvezményt kaphassanak a bérleti díjra.  Dr. Cseh Tibor András, a Magosz megbízott főtitkára azt mutatja be cikkében, hogy ezt milyen feltételek mellett lehet igénybe venni.

Súlyos aszály tombol az ország jelentős részén, ráadásul a termelési és a betakarítási költségek is meredeken megemelkedtek. Aki bérelt területen gazdálkodik, annak egy további tétellel, a haszonbér megfizetésével is számolnia kell. Mivel a haszonbér a teljes bérleti időszakra, egységesen van meghatározva, elvileg ugyannyit kell fizetni egy aszályos évben, mint jó termés esetén. A jogszabály azonban lehetővé teszi, hogy vis maior esetén kedvezményt kapjunk a bérleti díjból.

Mikor vehető igénybe a haszonbérfizetési kedvezmény?

Amennyiben a haszonbérlő az időjárási vagy más természeti jellegű vis maior miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenést szenved, arra az évre őt haszonbérmérséklés illeti meg. Fontos, hogy a kedvezmény csak azt a haszonbérlőt illeti meg, aki legalább a helyben szokásos mértékű, de legalább 2500 Ft/AK/év bérleti díjat fizet a szerződés alapján (ez egyébként a Nemzeti Földalapból bérbe adott területek jelenlegi bérleti díja).

Lényeges az is, hogy

a haszonbér mérséklését a fenti feltételek fennállása esetén a felek nem zárhatják ki, de annak érvényesítését a bérlőnek kell kezdeményeznie.

Mekkora kedvezmény vehető igénybe?

A haszonbér mérséklésének mértéke legfeljebb a hozamérték-csökkenés mértéke. Fontos, hogy a bérleti díj mérséklése a bérlőt csak arra a földre illeti meg, amelyen a hozamérték-csökkenés bekövetkezett. Érdemes viszont azt is tisztázni, hogy ugyan a mérséklés igénybevételéhez a terméshozam csökkenése szükséges (például a termés 50 százaléka kiesett), de a haszonbér mérséklésének aránya már a hozamérték-csökkenéshez kapcsolódik (vagyis az előző évekhez képest kevesebb jövedelmet hozott a terület). Így idén az is előfordulhat, hogy a terményárak drágulása miatt kevesebb terméssel is elérjük a tavalyi bevételt, ezért a hozamkiesés még nem jelenti automatikusan a hozamérték-csökkenését is.

Mi a helyzet, ha terményben fizetik a bérleti díjat?

Ha a bérleti díjat természetben fizeti a bérlő, úgy a fizetendő termény mennyiségét már előre, a szerződésben meg kell határozni. A jogszabály ilyen esetben is lehetővé a bérleti díj mérséklését, ahhoz pedig, hogy milyen összeggel kell mérsékelni, a termény piaci értékét kell figyelembe venni.

Az is felmerült már a bérlői oldalról, hogy ilyen mértékű terményár-emelkedés esetén jóval nagyobb a bérleti díj értéke, mint korábban. Fontos, hogy a szerződést még ilyen esetben sem lehet egyoldalúan módosítani, csak a felek közös megegyezésével. Arra ugyan van lehetőség, hogy a haszonbérlő a bíróságon kezdeményezze a szerződés módosítását (hivatkozva a szerződéskori feltételek jelentős változására), de a bíróság ilyenkor azt is vizsgálja, hogy vajon a körülmények változása a bérlő rendes üzleti kockázata körébe tartozik-e.

Milyen igazolás szükséges a hozamcsökkenés bizonyításához?

A kárenyhítéshez hasonlóan a bérleti díj csökkentéséhez is a kormányhivatal igazolása szükséges a hozamcsökkenésről. A haszonbérlő a haszonbérfizetési kedvezmény igénybevételét és mértékét a kiállított hatósági döntés kézhezvételét követő 8 napon belül, írásban köteles közölni a haszonbérbeadóval.

Jogszabályi hely: 2013. évi CCXII. törvény 63. §

Termeltetési szerződés esetén is mentesülhetünk

Az Agrokép-en már szó esett a határidős értékesítési szerződés szabályairól, ezúttal kifejezetten arra fókuszálunk, hogy mi a teendő vis maior káresemény esetén. A termeltetési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell, hogy vis maior esetén hogyan és milyen határidőben kell tájékoztatni a felvásárlót a terméskiesésről. Ha a termelő a bejelentésnek ennek megfelelően eleget tesz és csatolja a kormányhivatal igazolását a kár mértékéről, akkor fedezeti vásárlásra nem kötelezhető [2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) bekezdés].

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink