Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, és Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke közösen nyújtotta be a földadó önkormányzatok általi kivetését megtiltó törvénymódosító javaslatot. A miniszter a küldöttgyűlésen bejelentette, hogy miután márciusban átvette földadó ellen tiltakozó petíciót, amelyet 120 ezren írták alá, a kormány elé vitte az ügyet, a kabinet pedig támogatta a földadó eltörlésére vonatkozó javaslatukat. A gazdák megadóztatása forrást von ki az ágazatból, és begyűrűzik az élelmiszerárakba.

A miniszter beszélt arról, hogy az elmúlt időszak többszörösen új helyzeteket hozott a világban, és leginkább az agrárium körülményei alakultak át, hiszen az ágazatot egyszerre sújtotta, illetve sújtja a klímaváltozás, a termelés körülményeit szigorító uniós követelmények, az ezek miatt kialakuló egyenlőtlen világpiaci verseny, a Covid–19, és az orosz–ukrán háború következményei. A kormány ugyanakkor felismerte, hogy az élelmiszer-önrendelkezés nemzetstratégiai, sőt biztonságpolitikai kérdés, és az agrárium Brüsszelre nem számíthat, csak a magunk erejére – fogalmazott.

Ennek a szemléletváltásnak is az eredménye, hogy 2010 óta, az összes uniós tagállamot tekintve, a magyar agrárium érte el az ötödik legnagyobb hatékonyságjavulást

– nyomatékosította Nagy István. Az ágazat kiemelt kezelését jelzi, hogy a 2021–2027-es uniós ciklusban az EU-tól érkező vidékfejlesztési forrásokat a magyar költségvetés az engedélyezett legmagasabb arányban, 80 százalékkal egészíti ki. Ennek köszönhetően az átmeneti évnek tekintett 2021-ben és 2022-ben 1500 milliárd kerettel hirdetett meg az agrártárca új pályázati felhívásokat. Ebből a mezőgazdasági és az élelmiszeripari beruházások támogatására 12 ezer pályázat részesült 1300 milliárd forint támogatásban, eközben pedig idén is legalább 350 milliárd forint kifizetését prognosztizálják – sorolta.

A tavalyi és az idei év legfontosabb kérdése a mezőgazdasági termeléshez szükséges likviditás biztosítása. Ehhez a tavalyi aszályhelyzetre való tekintettel az Agrár Széchenyi Kártya kamattámogatási program indult az állattartók és az aszálykárt szenvedett növénytermesztők forgóeszközfinanszírozásának megkönnyítésére, illetve újraindították az MFB kamattámogatási programját is, év végéig kitolták a hitelmoratóriumot, és a kamatstop is könnyebbséget jelent sok termelő számára.

Az év második felében várható, hogy az új vidékfejlesztési pályázatok menetrendje,

az első kiírások pedig az idei év végén, a jövő év elején jönnek ki. Ekkor már kedvezőbb lesz a finanszírozási környezet, így a támogatási lehetőségek minden magyar agrárvállalkozás számára elérhetőek lesznek

– tette hozzá.

Mint mondta, a magyar kormány gazdálkodók iránti elkötelezettségét a gabonapiacon is bizonyítja: miután az érintett tagállamok közös fellépésének eredményeként az EU korlátozta az ukrán búza, a kukorica, a napraforgó és a repce régióban történő forgalomba hozatalát. csakhogy az uniós tilalom nem vonatkozik a május 2-a előtti szerződésekre, ezért Magyarország fenntartotta a határnap előtti kontraktusokra vonatkozó stopot. Kérdés, hogy mi lesz június 5-e után, amikor az uniós rendelkezés hatályát veszti, illetve várják, hogy érdemi megoldás szülessen a szolidaritási folyosó eredeti funkciójának megfelelő működése érdekében. Afelől viszont ne legyen kétségünk, hogy

a jövőben az ukrán termények jelentősebb jelenlétére kell számítani, ezt a megváltozott piaci körülményt pedig a gazdálkodóknak figyelembe kell venniük

– hívta fel a figyelmet.

Az agrárkamara öt évvel ezelőtt összeállított egy helyzetjelentést és javaslatcsomagot, elképzeléseikből pedig sok minden megvalósult – mondta Győrffy Balázs. Az elmúlt hónapokban egy újabb kiadványt, amelyben az azóta halmozottan megjelent problémákra is megoldásokat javasolnak, ágazati szintre lebontva, azt szem előtt tartva, hogy tagjaik javíthassanak versenyképességükön.