Remélhető, hogy az idei év a stabilizációé lesz az agrárpiacokon – mondta az OTP Bank vállalati és agrárigazgatósága által szervezett sajtóeseményen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A Világgazdaság beszámolója szerint elmondta: most az látszik, hogy a tavaly őszi vetések nagy hányadban jó állapotban vannak, így lehet bízni abban, hogy az őszi kalászosok számára kifejezetten jó év lesz. A tavalyi nehézségek és idei évre átnyúló hatásaik ellenére a magyar agrárium jó állapotban van, amiben a bankszektornak is nagy a szerepe.

Az agrárhitelek állománya több mint 120 milliárd forinttal emelkedett, ezen belül nőtt az éven belüli és az éven túli forgóeszköz-finanszírozás aránya, ami jelzi, hogy a bankszektor képes volt az ágazat finanszírozására.

Az idei év arról szól majd, hogy a már megkezdett beruházásokat hogyan tudják befejezni az ágazati szereplők, illetve
egy újabb, 200 milliárd forintos döntési hullám várható, amivel az előző uniós ciklus Vidékfejlesztési programját lényegében le tudják zárni

– jelentette ki Feldman Zsolt.

Az új közös agrárpolitika (KAP) idén indult, ennek mintegy 5300 milliárd forintos támogatása – amelynek hozzávetőleg fele-fele hazai, illetve uniós forrásból származik – elősegíti majd annak a vállalásnak a teljesítését, hogy 2030-ig az agrárágazat termelékenysége az 1,5-szeresére növekedjen, a termelés hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az export pedig érje el a 15 milliárd eurót. „A vidékfejlesztési források 80 százalékos költségvetési kiegészítése pedig azt jelenti, hogy egyszerre tudjuk elérni a hazai gazdaságfejlesztési célokat, és teljesíteni az uniós zöldkötelezettségeket” – tette hozzá az államtitkár.

Az idei év második felében pedig már „elkezdik összerakni” a KAP stratégiai terv alapján az új beruházási kiírásokat, amelyek 2023 végétől jelenhetnek meg, remélhetőleg egy kedvezőbb finanszírozási környezetben. Mint az államtitkár hangsúlyozta:

Az új pályázatok elbírálásánál nagyobb súllyal esik latba a pénzügyi megalapozottság, a hozzáadott érték növelése és a termékpálya-szemlélet.

Emellett kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság minden szereplője számára legyenek elérhető források, vagyis lesznek pályázatok egyszerűbb, kisebb léptékű beruházások támogatására is.

Bár a mezőgazdaság számára olyan nehéz évről, mint a 2022-es, eddig nem tudtak beszámolni, az OTP nagyon aktív volt: Magyarországon több mint 20, a régióban pedig 10 százalékkal nőtt a bank agrárhitel-állománya – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a bank által szervezett sajtóeseményen. A takarmányárak emelkedése, az energiaárak elszabadulása, a beszállítói kapcsolatok felborulása, valamint az egekbe emelkedő infláció mellett a tavalyi rendkívüli aszály is növelte az agrárhitelezés kockázatát, ráadásul a szárazság Magyarországra koncentrálódott – osztotta meg a régióban szerzett tapasztalatait a vezérigazgató-helyettes.

Ebben a rendkívüli helyzetben is azt tapasztalták, hogy a magyar termelők erősek, voltak tartalékaik, stabilak maradtak, így az agrárágazati hitelek vesztesége sem növekedett.

Idén sem áll meg az agrárhitelek állományának növekedése, a bővülés üteme azonban jelentősen csökkenni fog

– jelentette ki Wolf László. Ennek egyik oka, hogy a beruházásokat nehezebb, sőt, 17-18 százalékos hitelkamatokkal szinte lehetetlen lesz finanszírozni, ebben a körben maradnak a kedvezményes konstrukciók, illetve az exportpiacokon érdekeltek számára a devizahitelek.

Szabó István, az OTP Bank vállalati és agrárigazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt tíz év kegyelmi állapot volt, ami tavaly megváltozott, de területi különbségekkel – annak megfelelően, hogy hol mennyire pusztított az aszály. A megváltozott makrokörnyezet adaptív szemléletet igényel a termelőktől és a bankszektortól is. A bankszektornál ez meg is jelent, a forgóeszköz-finanszírozásra fókuszált. Tavaly a beruházások finanszírozásának intenzitása elég erősen visszaesett, ám a nagy gazdálkodók ettől függetlenül folytatták fejlesztéseiket, számukra az OTP partner tudott lenni.

Az OTP agrárfinanszírozása az elmúlt évben a piacinál intenzívebben, 24 százalékkal növekedett. Ebben az adaptív környezetben változtak a hitelezési feltételek, a kereskedelmi bankok „behúzták a kéziféket”, és szigorítottak a feltételeken. Az agráriumra azonban ez nem feltétlenül mondható el, ami azzal magyarázható, hogy itt ügyfeleket finanszíroznak.

A banknál bíznak abban, hogy az infláció csökken, és év végére vagy jövő év elejére egy számjegyű lesz, ami már a kamatok csökkenését is magával hozza. A kedvezményes konstrukciókon kívül az MFB-től is várható egy kedvezményes forgóeszköz-finanszírozási konstrukció, és szó van arról is, hogy az MFB egy 70 milliárd forintos kedvezményes beruházásihitel-csomaggal is előjön – de sajnos várható, hogy ez pillanatok alatt elfogy – mondta. Szabó István szerint ugyanakkor

Az agrárágazat forrásigényes, ezért a jelenlegi kamatkörnyezetben különösen felértékelődött a garanciavállalás szerepe – mondta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója. Náluk is előtérbe került a forgóeszköz-finanszírozás, az alapítvány garantált hitelállománya folyamatosan növekszik, jelenleg 600 milliárd forint, kockázatvállalásuk pedig a hitelösszeg 80 százalékáig terjedhet. Az új KAP az alapítvány számára is új helyzetet teremt, de rájuk is igaz, hogy az ügyfeleket vizsgálják.