A téma annál is inkább forró, hiszen egy éve lépett hatályba lépett az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló jogszabály. Érdemes ezért sorra venni az elmúlt időszak tapasztalatait, jogértelmezési kérdéseit, segítve ezzel azokat a gazdákat is, akik még a folyamat előtt állnak.

Az új eljárás legfontosabb ismérve, hogy nincs szükség az elhunyt vagy passzív tulajdonostársak hozzájárulására és már közös tulajdon sem marad vissza a kimérés végén. Fontos újítása a törvénynek, hogy az aprózódás megakadályozására meghatározta a területi minimum nagyságát és ehhez kapcsolódóan a bekebelezés szabályait is.

Ki lehet bekebelező?

Ha a teljes ingatlanban csak egy tulajdonostárs éri el a területi minimumot vagy esetleg minden tulajdonos ez alatt maradna, akkor a teljes parcellát egy tulajdonostárs szerezheti meg az úgynevezett bekebelezéssel. Ki lehet bekebelező, ki szerezheti meg a teljes ingatlant? Tekintve, hogy a bekebelezésnél kifüggesztés és elővásárlási jogok nélkül történik a tulajdonszerzés, garanciális szabályokat kellett meghatározni a visszaélések megelőzésére. Éppen ezért, bekebelező csak tulajdonostárs lehet és csak az, aki már legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik az ingatlanban. Két kivétel van a 3 éves előírás alól, mégpedig akkor, ha a bekebelező a közeli hozzátartozójától vagy örökléssel szerezte a tulajdoni hányadot. Kérdésként merült fel az is, hogy

A válasz igen, hiszen a bekebelezésnél túlléphető a tulajdoni maximum – mind a 300 hektár a földművesek esetében, mind az 1 hektár a nem földművesek esetében.

Mennyit kell fizetni a bekebelezésért?

Elsőként fontos azt tisztázni, hogy a bekebelezésért megfelelő ellenértéket kell fizetni. De mit is jelent pontosan a „megfelelő” ellenérték? Kiindulópontunk az az értékbecslési ajánlat legyen, amely a Nemzeti Földügyi Központ honlapján található (www.nfk.gov.hu/osztatlan). Itt járásonként és művelési áganként van meghatározva az az érték, amelyet mindenképpen meg kell fizetni a bekebelezett személy részére. Ez egy alsó határ, tehát magasabb ajánlatra van lehetőség, ellenben alacsonyabbra nincs. Amennyiben a tulajdonostárs megadja a bankszámlaszámát, úgy a helyzetünk egyszerű, ellenben ha a tulajdonostárs nem válaszol, ellentmond vagy nem adja meg a fizetési feltételeket, úgy abban az esetben bírósági letétbe kell helyezni az összeget a föld fekvése szerint illetékes járásbíróságon. Előfordulhat az is, hogy a tulajdonostárs elfogadná ugyan a bekebelezést, viszont az ellenértékével nem ért egyet. Azzal azért érdemes tisztában lennie a feleknek, hogy ilyenkor

Hogy ne lehessen ezzel visszaélni, ezért a bekebelező csak akkor viseli ennek a költségét, ha legalább 20 százalékkal magasabb összeget állapít meg a szakértő, minden más esetben a másik tulajdonostárs viseli az értékbecslési díjat.

Mi lesz a jelzáloggal?

Fontos hangsúlyozni, hogy a bekebelező tulajdonostárs részéről is indokolt az óvatosság: amennyiben a bekebelezéssel érintett tulajdoni hányadot például jelzálogjog vagy haszonélvezeti jog terheli, úgy a bekebelezéssel ezek a korlátolt dologi jogok nem szűnnek meg automatikusan. Egy gyakorlati példával élve akár az is előfordulhat, hogy ha a korábbi tulajdonos nem törleszti a hitelét, úgy a bekebelezett ingatlant végrehajtás alá vonhatják – úgy, hogy annak már új tulajdonosa van! Amit javaslok: vegyük fel a kapcsolatot a jelzálogjogosulttal a teher törlése érdekében. Az elmúlt időszakban be kellett zárni egy másik kiskaput is: előfordult, hogy elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be az adott tulajdoni hányadra, megakadályozva ezzel a bekebelezést. Erre tavaly nyár óta már nincs lehetőség, hiszen azóta már jogszabály mondja ki, hogy az elidegenítési tilalom nem akadálya sem a kimérésnek, sem a bekebelezésnek.

A cikksorozat következő részében szó lesz például arról, hogy megakadályozható-e a bekebelezés és hogy mire kell figyelni, ha többen is licitálnak a tulajdonostársak közül.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára