Napvilágot látott az EU legfrissebb, 2035-ig szóló középtávú agrár-előrejelzése. Ebben a bizonytalanság hangsúlyozása mellett – mint az éghajlatváltozás, a kereslet szerkezetének változása, a mezőgazdaság szerkezetének gyorsuló változása, a makrogazdasági környezet – fontos megállapítások szerepelnek.

• Az agroklimatikus zónák észak felé húzódása a növénytermesztés szerkezetét egyre erősebben befolyásolja.
• A növekvő üzemméretek kedveznek a termelékenység növekedésének.
• Az EU továbbra is a nettó exportőr, és ezáltal hozzájárul a globális élelmezésbiztonsághoz. Ezt erősíti a 2004-ben csatlakozott országok termelékenységi konvergenciája, bár a különbség továbbra is tetemes.
• A fogyasztói szokások változása miatt csökken a húsfogyasztás (különösen a marhahús és disznóhús esetében). Ugyanakkor a tejtermékek fogyasztása stabilizálódhat. Ebben azonban vastagon benne lesz tejtermékek újszerű felhasználási lehetőségeinek bővítése (például a tejtermékek összetevőinek növekvő használata).
• A növényi fehérje fogyasztása növekedhet (például a hüvelyeseké), míg mások (mint a növényi olajoké) csökkenhet, mivel a fogyasztók alternatívákat választanak.
• Az EU mezőgazdasági és erdőterületeinek mérete változatlan marad 2035-ig, de az arányok eltolódhatnak. Például a kalászosok felől a szója és egyéb hüvelyesek irányába. Csökkenésre számítanak az olajos magvak és fehérjenövények importjában.
• A növényi olajok iránti kereslet mérséklődni fog. Elsősorban a bioüzemanyagok keresletének csökkenése miatt. Alapanyagoldalon a pálma felől a repce felé való elmozdulásra számítanak.
• Az állattenyésztés extenzifikálódása miatt a gyep- és takarmány-területek zsugorodni fognak. A marha és sertésállományok tovább csökkennek. A sertéshús exportja tovább esik.
• A cukor iránti kereslet esése folytatódik. Csökken a cukorrépa-termelés, a cukortermelés is. Az EU nettó cukorimportőr marad.
• A tejszektorban marad az évtizedes trend: állomány csökken, hozam nő. A sajt, savó, soványtejpor termelés nő, a vaj legfeljebb stagnál, a folyadéktej és a teljes tejpor termelés tovább csökken.
• A csirkehús kedvező fogyasztói képe, vallási kötöttségektől való mentessége továbbra is emeli a termelést. A jövőben a madárinfluenza elveszti szezonalitását.
• Az EU juh- és kecskehústermelésének csökkenése folytatódni fog.
• A borfogyasztás és -termelés csökken.
• Az EU almaágazata elveszítheti versenyképességét és csökkentheti területét. Az őszibarack és a nektarin termelése is mérséklődik.

Mit látszik a sorok között?

1.) Az EU világpiaci versenyképességének további csökkenésére számít. Ez szerintem importbővülést, és exportcsökkenést jelent.

2.) A termelékenység további javulásával számol, miközben egyre erősebb korlátok közé kényszeríti termelőit.

3.) Nincs válasza a munkaerővesztés gyorsulására. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia végzi a dolgát, és mivel a birtokkoncentráció is nő, a hatékonyság nőhet. De az önköltségek emelkedése folyamatosan rontja a versenyképességet még így is. „Az első pont lép érvénybe.”

4.) Szép kifejezés ez az extenzifikálódás. Az idő kerekének kényszerített visszaforgatását jelenti. Még sosem vezetett jóra. Ez kifejezetten veszélyes a baromfi- és sertésszektorokban.

5.) Az előrejelzésben nem esik szó Ukrajnáról. Pedig piaczavaró hatásai már elérték Németországot, és nem állnak meg.

6.) Mindent egybevetne, túlzottan optimistának tartom az előrejelzéseket. A változások nem csak Magyarországról nézve lesznek nagyobbak. Például hozom a sertésszektort. A termelés csökkenése gyorsabb lesz, mint a fogyasztásé, az import érdemben fog emelkedni, miközben az exportpiacokon egyre nehezebb lesz elhelyezni a drágán előálló húst.

7.) Mindezekben azonban számunkra egy sor lehetőség rejtezik. Az EU válsága agráriumunk számára kedvezővé alakítható, de kell hozzá egy jól felépített helyzetértékelés és stratégia.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ