A sertéspestis a háborúban is dúl

Forrás: Getty Images
Miközben Ukrajnában évről-évre kevesebb kitörést regisztrálnak, addig Oroszországban rohamosan nő az afrikai sertéspestises (ASP) esetek száma. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője elemzi a helyzetet.

A két ország közötti katonai konfliktus nehezíti a sertéspestis elleni védekezést Ukrajnában. Bár a számok mögött elég nagy a bizonytalanság a megszállt területek nehéz ellenőrizhetősége miatt, úgy tűnik hosszú évek tombolása után lecsengőben van az ukrajnai járvány.

Ukrajnában kevesebb

A csúcs 2018-ban volt, amikor 145 kitörést jelentettek az országból. Ezt 2019-ben 53, 2020-ban 28 követte. Az idei év eddig eltelt időszakában mindössze 7 esetet jelentettek, és egyetlen egy sem ipari farmon történt. Tavaly ugyanekkor az ukrán állat-egészségügyi felügyelet (Gosvetphitoslyuzba) 11 ASP-kitörést tartott nyilván. Ebben az évben az összes eset a Dnyipro folyó nyugati részén történt: Kijev, Csernyihiv, Zhitomir és Kirovograd régiókban. A hatóság idén mindössze 3 kitörést regisztrált sertéstelepeken. Mindegyik esetben kis egyéni gazdaságokban találták meg őket. Ezenkívül 2 járványkitörésről számoltak be vaddisznók körében, és további 2 esetben ASP-fertőzött táplálékot jelentettek. A Dnyipro folyó keleti részén, az orosz invázió által elsősorban érintett területeken nem regisztráltak ASP-járványt. Tavaly számos járványkitörést fedeztek fel a jelenleg részben orosz erők által megszállt Herson és Zhaporozhie régiók területén.

A kedvező számok mögött tehát egyrészt az ellenőrzés hiánya, másrészt a hosszú évek alatt leépült háztáji sertéstartás áll. Ettől az állomány harmada még mindig a háztáji gazdaságokban van. Ez pedig továbbra is komoly veszélyforrás a sertéspestis terjedése szempontjából. Ráadásul a háztáji termelők kapnak kompenzációt a járvány miatt kivágott sertések után, az ipari telepek nem.

Az ukrán sertéshústermelők szövetsége arról számolt be, hogy sok sertéstelep a Kijev által nem ellenőrzött területeken van. A legtöbb esetben még a mezőgazdasági üzemek tulajdonosai is alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek információval termelési eszközeik állapotáról, kivéve az állat-egészségügyi tisztviselőket.

A sertésszektor leépülése tartós folyamat Ukrajnában. Míg 2000-ben még 10 milliós volt a sertésállományuk, már ez 6 millió alá csökkent. A háború sok vágóüzemet is ellehetetlenített. Sok exportra szánt terméket adományoztak a hadseregnek és a menekülteknek. A sertéstermelők kisebb állományt tartanak, kisebb súlyban adják le állataikat, és sokat adományoznak maguk is a rászorulóknak.

A leépüléshez az orosz piac elvesztése, a külföldi befektetések és a szakértelem hiánya, valamint a sertéspestis terjedése nagyban hozzájárult.

A magas árak már éppen némi fellendülést hoztak az ukrajnai húsiparban, amikor beütött a háború.

Az ukrajnai sertéshúspiacon gyakran hiánycikk a friss sertéshús. Bár a belföldi fogyasztás is leépült, az import jelentős teret nyert. A legtöbb sertéshús import olyan országokból érkezik, amelyek Ukrajnával nullás vám mellett kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást. Ide tartozik az EU és Kanada is. Közéjük a kemény árverseny miatt nehéz befurakodni. Az uniós országok várhatóan 2022-ben is Ukrajna legnagyobb sertéshús-beszállítói maradnak. A piacot hagyományosan Dánia, Lengyelország és Hollandia uralja.

Oroszországban több

Szemben az ukrajnai járvány enyhülésével, Oroszországban egyre nagyobb állományokat érint a sertéspestis. Oroszországban az elmúlt hetekben közel 40 afrikai sertéspestis kitörést regisztrálták, ráadásul ipari telepeken. A Rosselhoznadzor orosz állat-egészségügyi felügyelet karantént rendelt el Nyizsnyij Novgorod, Ivanovo, Kaluga, Kostroma és Volgográd egyes részein. Az első nagy telepi gócpontot még augusztusban regisztrálták. Azt követően rohamosan tűnt fel a járvány a környező telepeken.

A legrosszabb helyzet Kostroma régióban van, ahol augusztus eleje óta 20 új kitörést regisztráltak.

A vírus behatolt a régió legnagyobb sertéstelepére, Shuvalovoba. Ott 6000 sertést vágtak le. A regionális hatóságok elindítottak egy programot, amelynek során felajánlották az egyéni gazdálkodóknak, hogy a piaci átlag feletti áron felvásárolják sertéseiket, ha más állatfajtára állnak át. A program azonban állítólag nem sok gazdát vonzott.

A sertéshústermelők orosz nemzeti szövetsége (RUPP) szerint a jelenlegi helyzet már évek között is szezonalitást mutat. Az elmúlt néhány évben Oroszországban minden év második felében megnövekedett az ASP-járványok száma. Idén egyelőre az afrikai sertéspestis járvány nem lesz hatással az orosz sertéshúspiacra, mivel az ország jelentős sertéshús túltermeléssel küzd.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.