A háború árnyékában tervezi a hazai élelmiszerek arányának növelését az agrárminiszter

Forrás: Facebook
Tíz igen és egy nem szavazattal támogatta a mezőgazdasági bizottság Nagy István agrárminiszterré történő kinevezését. 

Közös gondolkodásról beszélt miniszterjelölti meghallgatásán Nagy István, hangsúlyozva, hogy egy kihívásokkal teli és egy nehéz kihívások előtt álló időszakban kell jól teljesítenie a magyar mezőgazdaságnak. Az éghajlatváltozás mellett a koronavírus-járványt említette, mondván, hogy

az élelmiszergazdaság nem tudott home office-ba vonulni, és a legnehezebb időszakokban sem volt kérdéses a megfelelő élelmiszerellátás Magyarországon.

Ez annak köszönhető, hogy a magyar gazdatársadalom mindennapi munkájára mindig lehetett számítani – és bízik benna, hogy lehet a jövőben is – mondta.

Az előző kormányzati ciklusban is a miniszteri posztot betöltő Nagy István hangsúlyozta, hogy miután ciklus végére kitört az orosz-ukrán háború, a következő évek munkáját ennek a konfliktusnak a következményei határozzák meg. Vagyis, hogy

miként lehet leküzdeni egy globális élelmiszerválságot, hogy minden magyar asztalán legyen élelmiszer – persze megfizethető áron.

A minisztérium szerkezete leképezi a termőföldtől az asztalig terjedő munkát, ugyanis a kereskedelem szabályozása is a tárcához került – jelentette ki. A termőföldnél a tulajdonformák kialakítása, a föld védelme és termőképességének javítása továbbra is feladat. Az agrártárca pályázati kiírásainak a versenyképesség javításához kell hozzájárulniuk, valamint fontos feladat a generációváltás levezénylése, az új uniós közös agrárpolitika szabályozórendszerének átvezetése. Nemzetstratégiailag is fontos feladatnak nevezte új élelmiszeripari üzemek építését, amellyel elő lehet segíteni a magyar élelmiszerek arányának növelését a kiskereskedelmi forgalomban. Szintén kiemelt feladatként említette a termelői együttműködések támogatását, amely segítséget nyújthat a méretkülönbségekből adódó hátrányok kiküszöbölésére.

Nehéz vállalás a növényvédőszer-, a műtrágya- és az antibiotikum-használat csökkentése, de a magyar agrárium ezt teljesíteni fogja

– jelentette ki. A pályázatoknál a precíziós eszközök beszerzésére, a digitális átállásra külön hangsúlyt helyeznek, mert a technológiai fejlesztések azt segítik elő, hogy a magyar agrárium ezeknek a vállalásoknak megfeleljen, hogy fenntartható módon, egészséges élelmiszereket állítson elő. „Sok ilyen kérdésben előrébb járunk, mint számos nyugat-európai ország, mi egyáltalán nem vagyunk a zöld gondolat ellen” – hangsúlyozta.

„Minden egyes fejlesztésre elköltött forint 1,5 forint gazdasági teljesítménynövekedést jelent” – jelentette ki. A gazdálkodók helytállása, az agrártermelés és élelmiszerellátás felértékelődése történelmi lépésre ösztönözte a kormányt, amelyik az új uniós ciklusban – egyedülálló módon – a lehető legnagyobb mértékűre, 80 százalékra emelte a vidékfejlesztési forrásoknál a társfinanszírozás arányát, így a Vidékfejlesztési programban már tavaly 1500 milliárd forint értékben írtak ki pályázatot. Ezek sikeresek voltak, már jelentkezik a program hatása – jelentette ki. Az összesen vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 4265 milliárd forint háromszorosa az előző ciklus forrásainak. A programon belül meghatározó lesz az élelmiszeripar fejlesztéseinek támogatása – amelyre 2027-ig 750 milliárd forintot fordítanak – az egy hektárra jutó termelési érték növelését szolgáló fejlesztések és a digitális átállás ösztönzése – mondta. Az állattartó telepek állategészségügyi nívóját is emelni kell – utalt az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza hatásaira, amely komolyan ériontette a hazai állattenyésztést.

Az elmúlt időszak fontos döntései között említette az osztatlan közös földtulajdon felszámolását, az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály megalkotását, a családi gazdaságok adózásáról szóló, illetve a gazdaságátadásról szóló törvényt. Mint mondta, erre a négy pillérre lehet alapozni a következő négy évben – ezek ugyanis mind versenyképességet javító tényezők – bár az öntözésfejlesztésben sok még a feladat, gyorsítani kell az ütemet.

A 2018 és 2021- közötti agrárfejlődésről elmondta, hogy az agrárberuházások értéke 19, az ágazati jövedelmezőség 21, az exportbevétel 23, a szaldó pedig 24 százalékkal növekedett.

Beszélt a gabonaexport bejelentési kötelezettségéről is, azzal magyarázva az intézkedést, hogy a magyar kormány meg akarja akadályozni, hogy a magyar piacról kiszippantsák a terményt, hiszen a világpiacon hiányhelyzet lépett fel. A háború nem csak globális élelmiszerellátási problémákat okoz, hanem nehezíti a termelést az energia- és inputárak emelkedése. Az élelmiszerárrobbanás hatásai mellett arról is beszélt, hogy nagy kihívás a kieső nyersanyagok és egyéb eszközök pótlása is.