Tavaly csak az árakban érződött a műtrágya-válság

Közel 3 százalékkal több műtrágyát értékesítettek 2021-ben a forgalmazók, mint egy évvel korábban, miközben az árak 57,7 százalékkal emelkedtek.

A műtrágya-forgalmazók 1,9 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2021-ben, ami 2,9 százalékkal nagyobb mennyiség, mint 2020-ban – közölte piaci összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 57,7 százalékkal nőttek, ezért a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele – a volumennövekedés mellett – 54,7 százalékkal, 225 milliárd forintra emelkedett 2021- ben. A tíz legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat értékesítette 2021-ben közvetlenül a mezőgazdasági termelők felé a teljes műtrágyamennyiség 83 százalékát.

A mezőgazdasági termelők által 2021-ben vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyagtartalma 670 ezer tonna volt, 15 ezer tonnával, 2,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 1, a kálium 10 százalékkal nőtt, míg a foszforé változatlan maradt a bázisidőszakhoz képest. Az NPK-hatóanyagok aránya 2020-ban 68:17:15 volt, 2021-ben pedig 67:17:16, azaz a káliumfelhasználás aránya erősödött. Természetes súlyban vizsgálva 2021-ben közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 1 millió 924 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, amiből 1 millió 451 ezer tonna egykomponensű, 473 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya – hatóanyagsúlyban – 2020-ban 65:35, 2021-ben 64:36 volt. megfigyelhető, hogy 2015-től (68:32) minden évben csökkent az egyszerű műtrágyák aránya az összetettekhez képest.

Annak ellenére, hogy az előző évhez képest a műtrágya átlagos ára – a KSH számításai alapján – 57,7 százalékkal emelkedett, az értékesített mennyiség nem esett vissza 2021-ben, sőt 2,9 százalékkal (54 ezer tonnával) növekedett. Az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva pedig a teljes műtrágya-értékesítés volumene 20 százalékkal nőtt 2021-ben. Az összetett műtrágyák forgalma 19, az egykomponensű nitrogéné 21 százalékkal emelkedett, míg a káliumé 1 százalékkal csökkent 2021-ben a 2011–2020-as évek átlagához mérten. Legjelentősebben, több mint duplájára, az egykomponensű foszforműtrágyák volumene nőtt a megelőző 10 év átlagához képest.

A műtrágya iránti kereslet negyedévek közötti megoszlása 2021-ben a korábbi évhez képest megváltozott. Ennek hátterében valószínűleg a műtrágyaárak rohamos emelkedése állt. A termelők 2021-ben a teljes műtrágyamennyiség 40 százalékát az első negyedévben vásárolták meg, 18 százalékát pedig a második negyedévben, ez a két érték 2020-ban 40 és 14 százalék volt, vagyis a tárgyév második negyedéves forgalma erősödött. A harmadik negyedévre esett a beszerzések 19 százaléka, a negyedik negyedévre a 23 százaléka, a megelőző évhez képest a harmadik negyedév 6 százalékponttal gyengébben, a negyedik viszont valamivel jobban teljesített.

A nitrogénműtrágyák 65 százalékát 2021-ben az év első felében vásárolták meg a gazdálkodók. Az egyszerű kálium- és az összetett műtrágyák iránti kereslet a harmadik negyedévben volt a legerősebb a 2021-es év során. Az értékesített mono káliumműtrágya 51, az összetett műtrágyafélék 44 százalékát a harmadik negyedévben vették meg a termelők. Az egyszerű foszforműtrágyák 36 és 34 százalékát az első és a harmadik negyedévben vásárolták.

Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt volt 2021- ben: a teljes műtrágyaforgalom 44 százalékát a MAS tette ki, több mint 838 ezer tonnát adtak el belőle a mezőgazdasági termelőknek. A második legnépszerűbb termék a szemcsés műtrágyák közül a karbamid volt (73 ezer tonna), amely a teljes műtrágya-értékesítés 3,8 százalékát fedte le. Az ammónium-nitrátból 70 ezer tonnát értékesítettek, 3 ezer tonnával kevesebbet, mint a karbamidból – írja az AKI.

Az összetett műtrágyák közül legnagyobb mennyiségben a 10-26-26-os összetételű fogyott (76 ezer tonna), ezt követte a 15-15- 15-ös (48 ezer tonna), míg az NPK 8-24-24-es összetételből 45 ezer tonnát vásároltak a termelők. Az első három legnagyobb mennyiségben értékesített összetett műtrágya a komplex műtrágyák 36 százalékát fedte le. További jelentős mennyiségben értékesített összetétel volt még 2021-ben az NP 18-46 (21 ezer tonna) és az NPK 8-20-30 (19 ezer tonna). Az NP 12-52 (MAP) összetételű műtrágya értékesített mennyisége (18 ezer tonna) a felére esett 2021-ben az előző évhez képest. A 18–20,5 százalék hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti kereslet 4,7 ezer tonna volt, a kálium-klorid eladása pedig 42 ezer tonnát tett ki.

A KSH tájékoztatása alapján a mezőgazdasági termelői árak szintje 19,3 százalékkal nőtt 2021-ben az előző évhez viszonyítva. A mezőgazdasági termelés ráfordításainak árszintje 17,1 százalékkal volt magasabb, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 18,7, illetve a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 8 százalékos növekedéséből adódott.

A növényi termékek termelői ára 27,7 százalékkal, az élő állatok és állati termékek ára 4,1 százalékkal lett magasabb, mint 2020-ban. A gabonafélék termelői ára 38,7, a zöldségféléké 4,7, a gyümölcsöké 3 százalékkal, míg a burgonyáé 9 százalékkal emelkedett. A termeléshez közvetlenül használt anyagok körében a növényvédő szerek ára 7,1 százalékkal, a takarmányárak 26,5 százalékkal emelkedtek a bázisidőszakhoz mérten. A műtrágya ára 2021-ben átlagosan 57,7 százalékkal nőtt. A műtrágyaárak 2021 első negyedévében 4,6 százalékkal, az első fél évében 9,6, háromnegyedévében pedig már több mint 25 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Az egyes műtrágyák közül 2021-ben a 27 százalékos nitrogéntartalmú mészammon-salétrom (MAS, CAN, pétisó stb.) ára növekedett a legnagyobb mértékben, közel duplájára (+96 százalék) 2020-hoz képest. Ezt követte az NP 11–53 összetétel 72 százalékkal, majd a karbamid 69 százalékkal. Az ammóniumnitrát ára másfélszeresére változott az év végére az előző évhez képest. A legkisebb mértékben az NPK 15–15–15 összetételű műtrágya (+37 százalék) és a kálium-klorid (+17 százalék) ára emelkedett.