Hatszázezer tonnával kevesebb műtrágyát szórtak ki tavaly a termelők

Fotó: Katona Tibor / Zalai Hírlap
Mintegy egyharmaddal kevesebb műtrágyát vásároltak tavaly a termelők, az áremelkedések miatt azonban az értékesítés árbevétele majdnem kétharmadával emelkedett.

Hatszázezer tonna műtrágyát nem szórtak ki tavaly a hazai termőföldekre, ennyivel csökkent a mesterséges tápanyag-utánpótlásra használt szerek mennyisége 2021-hez képest. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint ugyanis a műtrágya-forgalmazók 2022-ben 1,3 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére, 32,4 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál – írja a Világgazdaság.

Mivel a műtrágyaárak a KSH számításai szerint átlagosan több mint másfélszeresére nőttek, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele a jelentős volumencsökkenés ellenére 65,4 százalékkal, 381 milliárd forintra emelkedett. Az eladott mennyiség csökkenése az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva is jelentős, 21 százalékos volt tavaly. A műtrágya-értékesítés koncentrációja gyakorlatilag szinten maradt: tavaly a tíz legnagyobb forgalmazó vállalat értékesítette a teljes műtrágyamennyiség 82, egy évvel korábban pedig a 83 százalékát.

A mezőgazdasági termelők által 2022-ben vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyagtartalma 456 ezer tonna volt, 229 ezer tonnával, 33,4 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 28,7, a kálium 42,4, a foszforé 43,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Természetes súlyban vizsgálva 1,326 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek 2022-ben, amiből 1,021 millió tonna volt egykomponensű, 305 ezer tonna pedig összetett. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya – hatóanyagsúlyban – 2021-ben 64:36, 2022-ben 68:32 volt, ami azért érdekes, mert az egyszerű műtrágyák aránya az összetettekhez képest 2015 óta tavaly nőtt először.

Az AKI beszámolt arról is, hogy a növényi termékek termelői ára 51,5, az élő állatok és állati termékeké pedig 45,6 százalékkal lett magasabb, mint 2021-ben.

A termeléshez közvetlenül használt anyagok körében a legnagyobb mértékben a műtrágyák átlagos ára emelkedett a bázisidőszakhoz mérten, több mint két és félszeresére.

Ezt követte az energia 50 és a takarmány 47 százalékos növekedése 2021-hez képest. A növényvédő szerek ára 22 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A negyedévente kumulált műtrágyaárak 2022 első negyedévében közel háromszorosára ugrottak, az első fél évben, illetve a háromnegyed évben már meg is haladták az előző évi árak háromszorosát.

Az egyes műtrágyák közül tavaly éves alapon a kálium-klorid és az ammónium-nitrát ára növekedett a legnagyobb mértékben, 294, illetve 277 százalékkal. Az utolsó negyedévben már mérséklődött az árak emelkedése, sőt, a MAP foszfor-műtrágya és a mészammon-salétrom esetében az előző három hónaphoz képest 6–7 százalékos árcsökkenést mért az AKI.

A műtrágya iránti kereslet negyedévek közötti megoszlása 2022-ben a korábbi évekhez képest megváltozott. A termelők tavaly a teljes műtrágyamennyiség legnagyobb részét, 43 százalékát továbbra is az első negyedévben vásárolták meg, azonban a második és a harmadik negyedév volumene megegyezett, mindkettő esetében a teljes mennyiség 17 százaléka volt. A korábbi években a harmadik negyedév értékesített mennyisége, ha kismértékben is, megelőzte a második negyedévét, vagyis tavaly a harmadik negyedéves forgalom gyengült. A negyedik negyedévre esett a beszerzések 22 százaléka, amely a megelőző évhez képest 2 százalékponttal gyengébben zárt. A nitrogénműtrágyák 67 százalékát 2022-ben az év első felében vásárolták meg a gazdálkodók – szakértők szerint a hiánytól és a további áremelkedésektől tartva.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink