Hiába az árcsökkenés, közel harmadával esett vissza a műtrágyaforgalom

Az első féléves adatok szerint csak az árakban fordult a trend a műtrágyapiacon, de az áresés nem tudta megállítani a forgalomcsökkenést.

Az idei első hat hónapban a műtrágya-forgalmazók 561 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére – közölte a Világgazdaság összefoglalója szerint az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Bár az árak átlagosan 11,4 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbiaknál, az értékesített mennyiség tovább csökkent, és 29,6 százalékkal volt kevesebb, mint a tavalyi első fél évben. Összességében a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele 30 százalékkal (139 milliárd forinttal) volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

A mezőgazdasági termelők által 2023 első fél évében vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 174 ezer tonna volt, 84,6 ezer tonnával, vagyis 32,7 százalékkal esett vissza egy év alatt. A hatóanyag-tartalom külön-külön (nitrogén, foszfor, kálium) 61–63 százalékkal lett alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. Változtak az arányok, a nitrogén-hatóanyagé 10 százalékponttal nőtt, ezzel egy időben a kálium és foszfor aránya 5-5 százalékponttal csökkent.

Mint ismert, a nyári betakarítású növények a tavalyi aszályos év után jóval többet teremtek, de hozamuk általában a bőséges csapadék ellenére is elmaradt az előzetes várakozásoktól, ami egyes szakértők szerint a kevesebb kiszórt műtrágya következménye is.

Az első féléves közel 30 százalékos forgalomcsökkenés még mindig jelentős, és sokak számára meglepetésként hatott, hogy az árak csökkenése nem fékezte jobban a kereslet visszaesését. Az árhatás csupán annyit jelentett, hogy míg a tavalyi utolsó negyedévben mennyiségben éves alapon még 40 százalékos volt a visszaesés, ez csökkent 30-ra.

Ekkor egyébként az értékesítési árak az egy évvel korábbi szint 1,6–2,7-szeresén álltak, ami már szintén csökkenést jelentett, hiszen a tavalyi első kilenc hónapban a műtrágyaárak átlagosan több mint megtriplázódtak.

Az első fél évben közvetlenül mezőgazdasági termelőknek értékesített 561 ezer tonna műtrágyából 514 ezer tonna egykomponensű, 47 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt.

Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt jelentkezett 2023 első fél évében. A teljes műtrágyaforgalom 45 százalékát, az egykomponensű nitrogénműtrágya-értékesítés közel felét a MAS tette ki, összesen 252 ezer tonnát adtak el belőle.

Ez a mennyiség 30 százalékkal kevesebb a 2022. első félévi bázisidőszakhoz képest.

A második legnépszerűbb termék a karbamid (56 ezer tonna) volt, amelyből 50 ezer tonnával értékesítettek többet, mint a 6 ezer tonnás forgalmú ammónium-nitrátból. A teljes műtrágya-értékesítés közel 11 százalékát fedte le ez a két termék 2023 első hat hónapjában.

Az egykomponensű foszforműtrágyák teljes mennyisége a bázisidőszakhoz viszonyítva jelentősen, 80 százalékkal visszaesett, ezen belül a 18–20,5 százalék hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti kereslet majdnem 70 százalékkal csökkent. A kálium-klorid eladása 1,8 ezer tonna lett, 5,1 ezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbihoz képest.
A legnagyobb mértékben – közel 40 százalékkal – a mészammon-salétrom (MAS) ára csökkent 2023 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ezt követte az ammónium-nitrát 37, a Nitrosol 30 25,1 százalékos és a karbamid 23,6 százalékos áresése. Az első negyedévhez viszonyítva 2023 második negyedévében szintén a mészammon-salétrom ára esett a legnagyobb mértékben, 42,6 százalékkal, ezt követte a Nitrosol 30-é 39,4 százalékkal, majd az ammónium-nitrát 37,2 százalékkal.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink