Közel félmillió tonna műtrágya hiányzik a magyar földekről

Fotó: Sipeki Péter / Kelet-Magyarország
Annak ellenére megduplázták árbevételüket a műtrágya-forgalmazók az első háromnegyedévben is, hogy harmadával csökkent az eladott mennyiség. Legkevésbé a nitrogén-hatóanyaggal spóroltak a gazdálkodók.

Az idei esztendő első kilenc hónapjában a forgalmazók 1,03 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére, ami 31,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

A műtrágyaárak átlagosan több mint megtriplázódtak, a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele ezért 97,7 százalékkal volt magasabb az előző év első három negyedévi értéknél, elérve a 282 milliárd forint. Egy évvel korábban, 2021 első háromnegyedéves adatai még csupán 1,2 százalékos mennyiségi visszaesést mutattak az 1,47 millió tonnás forgalommal, miközben az árak éves alapon már akkor is 25,4 százalékkal emelkedtek, az árbevétel pedig akkor 19 százalékkal emelkedett, és 139 milliárd forintot tett ki.

Az értékesítésben megfordult a korábbi évek trendje, hiszen a közvetlenül mezőgazdasági termelőknek értékesített teljes műtrágyamennyiség 81 százalékát adta a tíz legnagyobb műtrágya-forgalmazó, míg az elmúlt három évben ez az arány 85-86 százalékos és növekvő volt.

A gazdálkodók megfontolják kiadásaikat, az általuk vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 354 ezer tonna volt, ami 179 ezer tonnával, vagyis 33,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezenbelül a nitrogénhatóanyag-tartalom 28, a kálium- és a foszforhatóanyag-tartalom 43-43 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

A teljes első háromnegyedévben foszfor-műtrágyából 65, káliumból 49, míg nitrogénből 28 százalékkal adtak el kevesebbet a forgalmazók a végfelhasználóknak az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.

A harmadik negyedévben felgyorsult a forgalom csökkenése, a teljes időszakra jellemző 31,4 százalékos visszaesés július eleje és szeptember vége között már 37 százalékos volt.

Ezzel szemben az első három negyedévi műtrágya-értékesítés árbevétele 2022-ben 97,7 százalékkal, közel kétszeresére nőtt 2021 azonos időszakához képest. Ugyanebben az időszakban a mezőgazdasági termelői árak szintje 49 százalékkal, a termelés ráfordításaikért 45,5 százalékkal volt magasabb 2022 első három negyedévében 2021 azonos periódusához viszonyítva – idézte a KSH adatait az AKI. A műtrágyaárak több mint háromszorosára növekedése mellett a növényvédő szerek ára 19,4, az állatgyógyászati készítményeké pedig 11,3 százalékkal drágult. A takarmányok áremelkedése 44,7, míg a vetőmagé megközelítőleg 19 százalékos volt.

Több kukoricát használ fel a világ, mint amennyit termel

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) novemberi előrejelzése szerint 1,166 milliárd tonna lehet a világ kukoricatermelése a 2022–2023-as gazdasági évben. A felhasználást 1,19 milliárd tonnára jelzik, így a termény zárókészlete 257 millió tonnára csökken. A Tallage szerint az egy évvel korábbihoz képest idén 28 százalékkal kevesebb, 50,8 millió tonna kukoricát takaríthatnak be az Európai Unióban. Magyarországon november 8-ig 2,4 millió kukorica került a tárolókba (miközben a felhasználás évi 4-5 millió tonna körül alakul), az AKI adatai szerint pedig november harmadik hetében átlagosan 127,4 ezer forint volt a takarmánykukorica termelői ára, ami az egy évvel korábbit 45 százalékkal múlta felül.

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink