Jövő június 17-éig él az Európai Tanács rendeletmódosítása, amely szerint az Európai Unió a nitrogénműtrágyák alapanyagául szolgáló ammónia és karbamid eddig fennálló 5,5, illetve 6,5 százalékos vámtételét felfüggeszti – számolt be róla a Világgazdaság. Az Európai Bizottság javaslatára készült rendeletmódosítás indoklásában az szerepel, hogy az EU-ban a nitrogénműtrágyák egyes alapanyagainak piaca nagymértékben függ a harmadik országokból érkező behozataltól. A statisztikai adatok szerint az unió 2021-ben 2,9 millió tonna ammóniát és 4,7 millió tonna karbamidot importált a nitrogénműtrágyák gyártásához. E termékek ára már tavaly jelentősen emelkedett, az idén pedig még tovább nőtt. Az uniós importon belül ugyan jelentős hányad érkezik vámmentesen, de az EU nagy mennyiségeket hoz be olyan országokból is, amelyekkel szemben 5,5-től 6,5 százalékig terjed a nitrogénműtrágya-alapanyagok vámtétele.

Az indoklásban szerepel az is, hogy a nyersanyagpiacokon már az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően is jelentős volt az áremelkedés, ami az agrárpiacokon az energia- és műtrágyaköltségek emelkedésében, ezek folyományaként pedig a mezőgazdasági árak növekedésében nyilvánult meg. Az Ukrajna elleni invázió és a jelentős globális nyersanyagár-emelkedés tovább növelte az ellenértékeket a mezőgazdasági termékek piacain, és – ahogyan a tanácsi rendelet indoklásában fogalmaznak –

felszínre hozta a műtrágya-behozatalra nagymértékben támaszkodó uniós élelmiszerrendszer sebezhetőségét.

A jelentős termelőiköltség-növekedések és az ezekből fakadó élelmiszer-áremelkedés a fogyasztók vásárlóereje és az uniós mezőgazdasági termelők bevételei szempontjából egyaránt aggályos. A bizottság álláspontja szerint erre rövid távon némi gyógyír lehet az ásványi műtrágyák költségének csökkentése és elérhetőségének biztosítása, később pedig az áttérés fenntartható műtrágyatípusok vagy trágyázási módszerek alkalmazására. Ez idő alatt az uniós műtrágyaágazatnak hozzá kell jutnia a szükséges importtermékekhez, köztük a műtrágyák EU-n belüli gyártásához szükséges alapanyagokhoz.

A nemzetközi piacokon beszűkült a nitrogénműtrágya-kínálat, a műtrágyák köztes alapanyagaira, köztük az ammóniára és a karbamidra vonatkozó uniós behozatali vámok visszatartó erőt jelentenek az exportőrök számára, hogy az EU piacára lépjenek, hiszen a világ jó néhány országában nincsenek hatályban hasonló vámok. A vámok ideiglenes felfüggesztése nem vonatkozik Oroszországra és Fehéroroszországra.

A vámok felfüggesztése jelentősen javíthatja a hazai műtrágyaellátást

– mondta a Világgazdaságnak Sándorfy András, a vetőmagokat előállító és forgalmazó Marton Genetics ügyvezető igazgatója. Szerinte jelentős beszállító lehet Kazahsztán és Üzbegisztán, ahol mindkét műtrágya-alapanyag rendelkezésre áll, és egyre több szálon épülnek az agrárkapcsolatok is. A műtrágyaárak várható csökkenése valószínűleg együtt jár a gabonaárak mérséklődésével is, elképzelhető azonban, hogy utóbbi nagyobbat esik, mint amennyit az inputár-mérséklődés indokolna – vetette fel az ügyvezető igazgató.

A csökkenő műtrágyaárak hatására egyrészt nőhet a gabonatermelők által tavasszal a talajba juttatott műtrágya mennyisége, ami jó hatással lehet a termésmennyiségre is, másrészt az inputárcsökkenésnek lehet – a gabonapiacon sokszor a fundamentális tényezőkhöz hasonlóan az árat is jelentősen befolyásoló – pszichés hatása is.
Sokan emlékeznek ugyanis arra, hogy az őszi vetések tavaly ilyenkor már szenvedtek a szárazságtól, a repce jelentős területen ki sem kelt, ki kellett tárcsázni. Ezzel szemben a vetések az idén megfelelő csapadékot kaptak, jó állapotban vannak, és bár ilyenkor még nincs értelme jóslásokba bocsátkozni, legalább az esélye megvan a jó termésnek.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által közzétett előrejelzés egyébként jól leírja, mennyivel fogták vissza műtrágyahasználatukat a gabonatermelők. Az AKI jelentése alapján a mezőgazdasági termeléshez szükséges ráfordítások ára 43,4 százalékkal növekedett 2022-ben, ezen belül a legnagyobb mértékben a műtrágya és talajjavítószer-költségek emelkedtek, 128,5 százalékkal, több mint a duplájára. Az intézet által közölt első kilenchavi adatok azt mutatják, hogy a forgalmazók 1,03 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére, ez 31,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A gazdálkodók által vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyag-tartalma 354 ezer tonna volt, ami 179 ezer tonnával, vagyis 33,5 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Az uniós döntéssel érintett nitrogénműtrágyákból egyébként az átlagosnál mérsékeltebb volt a visszaesés: a nitrogénhatóanyag-tartalom ugyanis 28, míg a kálium- és a foszforhatóanyag-tartalom 43-43 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.