Kitörési pont előtt áll a magyar napraforgótermesztés

Fotó: Fürjes Viktória
A hektáronként betakarítható nagyobb mennyiségű napraforgóval sokat nyerhet az élelmiszergazdaság – mondta Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője. A szántóföldi növények termesztésében nagy átrendeződést hoz az orosz-ukrán háború, amiből győztesen kerülhet ki a napraforgó, amely mögött itthon egyre jelentősebb kutatói kapacitás áll.

A napraforgó termőterületét tekintve a korábbi években jellemző 600-640 ezer hektár körüli szinthez képest legalább 10 százalékos növekedésre van kilátás, azaz kézzelfogható közelségbe került a 700 ezer hektáros mérföldkő átlépése – mondta Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője. Ehhez az is hozzájárult, hogy a jelentős mértékű aszály és a műtrágya esetében megfigyelhető extrém mértékű áremelkedés negatívan hatott a kukorica vetésterületére, ami egyúttal a napraforgó malmára hajtotta a vizet. A dél-dunántúli megyék – például Tolna – hagyományosan eredményesek kukoricafronton, a tavalyi gyenge termés után azonban több termelő elbizonytalanodott és napraforgóra váltott.

Fotó: Bujdos Tibor / Észak-Magyarország

„A kis pénz, kis foci analógia mentén, a kukorica esetében, megfelelő csapadékmennyiség mellett, ha több a műtrágya, nagyobb a termés. A napraforgónál viszont nem egészen ez a helyzet, számtalan egyéb tényezőre is figyelni kell. Így a talajokban lévő tápanyagokra, az ásványi nitrogéntartalomra, a műtrágyaadagolás pedig nem egyenes arányosan hat a remélt, magasabb termésátlagra” – árnyalta a képet a Syngenta szakembere. Rámutatott, hogy a tápanyagellátásnak sokkal inkább alapos analíziseken szükséges alapulnia, okszerűen kell történnie. Nem utolsó szempont azonban, hogy

az aszályt is jobban tolerálja a napraforgó, hiszen a gyökerei mélyebb talajrétegből táplálkoznak.

Az orosz-ukrán háború hatásairól Tóth Tamás elmondta: drámai a helyzet, mert míg a világ napraforgótermése mintegy 20 millió tonna Oroszország és Ukrajna nélkül, addig az utóbbi két országé önmagában 15, illetve 17 millió. „Iparágtól függetlenül, ha valamilyen területen kiesik a beszerzési források 10–20 százaléka, az fájó, de kezelhető probléma, mínusz 60 százaléknál viszont nincs miről beszélni. Amennyiben nem áll helyre a rend belátható időn belül, az ellátási láncokból hiányzó több millió tonnányi napraforgó pótlására egyelőre globálisan sincs B terv” – fogalmazott a marketingvezető. Bár a 600-700 ezer hektár hazai napraforgó termőterület mögött sok munka van, de ebben a szegmensben az 1 millió hektár felett járó Románia is eltörpül a békeidőben 6 millió hektáron gazdálkodó ukránok mellett. Csakhogy ebből erősen akadozik 2-2,5 millió hektár vetése, további egymillió hektárra pedig nem lehet ráküldeni a traktort vagy a vetőgépet, hiszen aknákkal és bombákkal vannak tele a szántóföldek.

„Ukrajna elsősorban exportra termel, Európát látja el étolaj-alapanyaggal, a háborús hatást pedig hamar beárazta a piac, ezzel nehéz helyzetbe hozva a kontinens élelmiszergyártását is – jelentette ki a szakember.

Alapesetben 120 ezer forint a napraforgó tonnája, az orosz-ukrán válság hatására idén azonban esetenként 400 ezer forint felett is elkértek már az ókészletért, a 350 ezer forintos árszint pedig teljesen általánossá vált.

A nemzetközi piacokon nem is olyan régen, 700 dollár körüli tonnánkénti napraforgóolajárnál azt mondták, nagy kihívást jelent majd, ha elérjük az 1000 dollárt, ehhez képest jelenleg az 1500 dollár körüli árszint a jellemző.

A mostani nehézségekkel együtt Magyarországon a harmadik legfontosabb szántóföldi növény a napraforgó. Míg a rivális országok hektáronként 1,5-2 tonna hozamot érnek el, addig a magyar gazdák már 3,01 tonnás világrekorddal büszkélkedhetnek. A Syngenta szakértője szerint a legfontosabb eredmény a folyamatosan fejlődő genetika és technológia mellett a tudatosabb gazdálkodói szemlélet. „Míg húsz éve a kísérletekben magas átlagokat sikerült termelni, addig a szántóföldön ez jóval alacsonyabb volt. Mára elértük, hogy az olló szűkült: a kísérletekbe egyre jobb és jobb hibrideket állítunk be, ugyanakkor a szántóföldi üzemi eredmények is zárkóznak fel hozzájuk” – vont mérleget Tóth Tamás. Azért is indították el a napraforgó technológiai programjukat, mert az elmúlt években egyre több visszajelzés érkezett öt-hat tonna körüli hektáronkénti eredményekről.

A napraforgó világszinten is egyre jelentősebb tényező: az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma, az USDA előrejelzése szerint a globális termelés idén már átlépheti az 57 millió tonnát, míg tíz éve csak 36 millió termett globálisan. Az élbolyt Ukrajna, Oroszország, Argentína, Románia és Kína alkotja. Magyarország a többiekéhez képest kicsinek számító termőterületéről a learatott 1,8 millió tonna körüli termésmennyiségével az előkelő kilencedik helyet foglalja el. Tóth Tamás szerint ha a szegmens hazai fejlődésével sikerülne az egész európai termésátlagot növelni, akkor a helyben termesztett, feldolgozott napraforgóolajjal csökkenhetne a már említett pálmaolaj iránti óriási igény. Ez a cél fenntarthatóság szempontjából is fontos, hiszen kevesebb az energiaköltség, rövidülnek a szállítási idők és az útvonalak rövidül a fogyasztó és a megtermelt élelmiszer közötti távolság.

A teljes cikk a Figyelő április 28-tól kapható számában olvasható