A csökkenő repceterület és ami mögötte van

Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld
Világpiaci hiány és egekbe szökött árak – ezek jellemzik a repcepiacot, itthon azonban az elmúlt évihez képest jelentősen csökkent a vetésterület. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője cikkében ennek okait elemzi.

Már adtunk hírt arról, hogy az AKI megjelentette a NAK felmérésének eredményeit az őszi mezőgazdasági munkák állásáról. A vetési tervek tükrözik a rendkívüli piaci, szabályozásai és időjárási körülményeket. Nézzünk a számok mögé! Különösen a repce területcsökkenése érdemel figyelmet.

A jelentés a tavalyitól általánosan elmaradó termésátlagokról számol be, amin az időjárási viszonyok ismeretében nem is csodálkozunk. Azon azonban már el kell gondolkodnunk, hogy a magas árak közepette a gazdálkodók hogyan hozzák meg vetésszerkezettel kapcsolatos döntéseiket. A vetésforgó kényszereit nem figyelmen kívül hagyva,

úgy tűnik, a nagyobb figyelmet igénylő kultúrák szorulnak kissé vissza.

Csökken a durum, és a repce vetésterülete, miközben az őszi búzáé nem változik érdemben. A földbe került magok úgy tűnik, kapnak csapadékot, de attól még könnyen lehet, hogy lesz szükség kitárcsázásra. Ezen kívül is vannak bizonytalanságai a mérésnek, és a vetőmagok aktuális rendelkezésre állása is komoly eltéréseket tud okozni az évek között.

Rejtélyes repce receptek

Mindezek mellett is feltűnő a repce területének csökkenése. Az őszi káposztarepce vetését az előző évihez képest 16,6 százalékkal kisebb területen, 244,1 ezer hektáron tervezték a gazdák ebben az idényben és november 12-re már a munka végéhez közeledtek. Ennek azért már érdemes mögé nézni! Hiszen a 200 ezer feletti tonnánkénti árak enyhén szólva is zavarba ejtők, és nem lefelé mennek. Ráadásul a világpiacon komoly hiány van repcéből.

A világpiaci repceárak gyakorlatilag tavaly március idusa óta mennek egyre gyorsuló ütemben felfelé. Az európai repceárak azóta éppen kétszeresükre nőttek. A világpiaci repcemag ár az elmúlt egy évben 70, a repceolaj ára 90 százalékkal ugrott meg. Ez nem normális dolog. Nyilván több olyan tényező is kifejti emelő hatását, ami korábban nem. Ilyenek például a hangulati elemek, amelyek a pandémia kitörése óta állandó piaci szereplővé váltak, és felhalmozásra késztetik az országokat.


Forrás: IGC

Tartósan nő a globális repcekereslet

A repcepiac a kőolajtól, a szójától, a pálmaolajtól egyaránt függ, de látnunk kell a repce mérlegében is, méghozzá legalább három szinten: (i) a világ, (ii) az EU és (iii) Magyarország szintjén.

Fotó: Ladóczki Balázs / Nógrád Megyei Hírlap

(i) A tartósan emelkedő feldolgozási igény korlátja nem a piac, hanem az alapanyag. Ez úgy látható a világ repcemérlegében, hogy miközben a felhasználás az immár előző, 2020/21-es gazdasági évben is csak a termeléssel párhuzamosan tudott emelkedni (2-2 százalék), a külkereskedelem 7 százalékkal bővül, a készletek pedig tovább zsugorodnak. A termelés növekedése leginkább Kínának köszönhető, amelyik Kanada és az EU után a harmadik legnagyobb repcetermelő a világon. Ezzel együtt is alatta volt a termés az előző két szezon szintjének. A globális termés több mint negyede Kanadában, másik mintegy 24-25 százaléka az EU-ban kerül betakarításra. A 2021/22-es szezonban a kínálati korlát tovább fog keményedni, a külkereskedelem pedig várhatóan is vissza fog esni.

Az import oldalán az EU a legnagyobb szereplő, hiszen hamarosan eléri a 40 százalékos arányt. Mindehhez azonban hozzáteszem, hogy ahány piaci szervezet, annyi féle mérleggel lehet a repcepiacon találkozni. Vannak, akik kisebb terméscsökkenésre számítnak, de

abban mindannyian egyetértenek, hogy a készletek szűkösek és csökkennek.

A 2021/22-es szezonban mind a termés, mind a készletek oldalán további csökkenésekre kell számítani.

A világ repcemérlege, millió tonna

Forrás: USDA 2021/22 előrejelzés

(ii) Az Európai Unióban a 2020/21-es és a következő gazdasági évben már nem csökken tovább a repce vetésterülete. Ettől még az import tovább döntögeti a csúcsokat. Ebben pedig Ukrajna a legnagyobb partner. (Repcemag termelésük 90 százaléka kerül exportra, ennek mintegy 90 százaléka landol a közösség piacán. Gyakorlatilag erre a piacra termelik ezt az olajos növényt. Évente 2-3 millió tonna repcemagot exportálnak. Az ukrajnai repceterület már szintén nem emelkedik, aminek oka a napraforgó kirobbanó piaci sikere.)

Az EU-ban a repce a meghatározó olajosmag, azonban kínálata folyamatosan csökken.

A repceterület jelentős csökkenésének oka a neonikotinoidok tilalma.

A tilalom miatt a repce termesztése nehezebb és költségesebb. A piacon elérhető többi rovarirtó szer nem olyan hatásos. A magasabb költségek és az alacsonyabb hozamok miatt a repce kevésbé versenyképes más növényekhez képest. Mivel hiányzik a megfelelő alternatív növény a vetésforgóban, az európai gazdák – a gyengébb gazdasági eredmények ellenére is – folytatják a repcetermelést, bár alacsonyabb szinten.

A repcepiacon a biodízel termelés a meghatározó piac, az élelmiszer és egyéb ipari igény kevésbé befolyásolja a keresletet. A biodízel termelés – az EU szerint – nem fog növekedni ebben az időszakban, marad a 11 millió tonnás szinten. A felhasználás oldalán sem várnak növekedést, a biodízel import pedig egyenesen vissza fog esni (évente 1,6 százalékkal).

Az EU egyébként olajosmag előrejelzéseiben is meglehetősen pesszimista: 2030-ig az önellátási szint mindössze egy százalékkal fog emelkedni évente, és alig éri el a kétharmados szintet. A növekedést viszont a termelés és nem az import bővülése fogja fedezni. (A számok a termelés oldalán repcével, napraforgóval, szójával és földimogyoróval számolnak.)

A növényi olajok piacán is csak kétharmados az EU önellátása, de ennek 70 százalékra emelkedését várja az EU 2030-ig.

Az Egyesült Királyság kilépésével az EU mérlege kisebb termelést, de nagyobb importot mutat. A 2020/21-es szezonban érdemben csak Németország, Franciaország és Románia növelte repceterületét. Az import el fogja érni az 6,3 millió tonnát. A lényeg, hogy az EU-s készletek ebben a szezonban is igen alacsony szinten maradnak. A következőben tovább stabilizálódik a termőterület, így a feldolgozás is.

(iii) Itthon az árak szintén az egekben vannak. Ennek ellenére nem mindenki találja meg számítását e nagy szakértelmet igénylő növényben. A jó adottságúaknál növelni, míg az ellenoldalon mérsékelni kell a repcefelületet. A technológiai színvonal döntő tényező.


Forrás: AKI

A hazai repcetermelés szépen emelkedő görbéi az elmúlt két évben megtörtek. 2020 őszén ismét csökkent a vetésterület, 293 ezer hektáron került földbe a repce. Nem nehéz kitalálni, hogy a vetési időszak időjárása és a tavaszi vetésűek vonzó árai, a kedvezőtlen tapasztalatokkal karöltve vezetnek ide. Idén a csökkenés minden naturális mutatóban folytatódott. 2021 őszén 244 ezer hektárt terveznek a gazdák bevetni, ami a lefelé mutató görbéket erősíti.

Forrás: KSH

Erste Agrár előrejelzések

  • Összességében a repce piaca leginkább az üzemanyagok piacától függ. Itt nem csak a kőolaj, hanem az az európai bioüzemanyag szabályozás is fontos tényező. Aztán itt van a pálmaolaj, aminek nem csak világpiaci helyzete, hanem európai importszabályozása is erős befolyással van és lesz a repce piacára. A többi olajnövény piaca szintén a repcepiac fontos befolyásolója közé sorolható, ahogy a feldolgozás melléktermékeinek piaci versenye is. Ukrajna számára az EU piaca repcében kiemelt jelentőségű.
  • Az előttünk álló években szűkülni fog a repcetermelők száma Magyarországon. Ez meg fog látszani a területen és a termésen is, de az átlagtermésre pozitívan fog hatni. Az árakban nem várunk jelentős visszaesést középtávon sem. Akik tehát megfelelő adottságokkal bírnak ezen igen igényes növény hatékony termelésében, meg fogják találni a számításukat. Ezen adottságok helyes felmérése, meghatározása azonban minden termelő egyéni feladata, felelőssége. A támogatási rendszer nyilván továbbra is el fogja mosni a valódi határokat ebben a vonatkozásban is; de az okos gazda már függetleníti magát a támogatási rendszertől, nélküle is meg kellene már állni a lábunkon. Legyen az csak hab a tortán.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink