Már csak alig több mint kétszáz hektáron termelnek málnát Magyarországon

Drámaian csökkent ebben az évezredben a magyarországi málnatermő-terület: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 2000-ben még 1500 hektáron termesztettek málnát, tavaly viszont – az Eurostat adatai alapján – már csak 210 hektáron, az éves termésmennyiség pedig 500 tonna körül alakult – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) piaci összefoglalójából. Így nem is meglepetés, hogy a friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2022-ben: a döntően Spanyolországból érkező friss málna behozatala 15 százalékkal, 391 tonnára nőtt, kivitele azonban az AKI szerint nem volt számottevő. Az idei év első öt hónapjában ugyanakkor a friss málna beszállítása 13 százalékkal, 149,2 tonnára csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Eközben a fagyasztott málna behozatala tavaly a frisshez viszonyítva is nagyobb mértékben, 26 százalékkal, 1,71 ezer tonnára emelkedett. Ebből a termékből ugyan már az export is mérhető, bár az is csökkent: 9 százalékkal, 592 tonnára esett vissza 2022-ben az előző évihez képest. Az idei év első öt hónapjában a fagyasztott málna importja 2 százalékkal, 697 tonnára nőtt, a kivitele pedig tovább apadt 22 százalékkal, így 213 tonnát tett ki.

A Budapesti Nagybani Piacon a belföldi málna a 21. héten jelent meg a kínálatban. A málna termelői ára az előző évinél 20 százalékkal volt magasabb a 21–30. hét között, és kilogrammonként 3047 forintért kínálták.

Az EU meghatározó málnabeszállítójának számító Szerbiában idén a kedvezőtlen időjárás miatt a 2022-esnél 15 százalékkal kisebb lehet a termés. A FruitVeB beszámolója alapján az előző, jó szezonból még jelentős, mintegy 25 ezer tonna fagyasztott készlet volt raktáron július elején, ami a terméscsökkenés ellenére friss és a fagyasztott felhasználásra kerülő gyümölcs árát egyaránt lenyomta. A szerbek éveken át a világ legnagyobb fagyasztottmálna-exportőrei voltak, de az évi 120-140 ezer tonnás kivitelük a re-exporttal együtt évi 70 ezer tonna körülire csökkent. A visszaesés ellenére a világpiacon továbbra is meghatározó szerepet töltenek be.

Az idei szezon nagy feszültségekkel telt, mivel a fagyasztóüzemek a tavalyi, egy kilogrammra vetítve 1200 forintnak megfelelő ár után 2023-ban csak 650 forintot fizettek a beszállított gyümölcsért, és ez a gazdák tüntetésekei hatására is csak csekély mértékben emelkedett.

Lengyelországban idén 25 ezer hektárra nőtt a málna termőterülete, de a május végi és június eleji kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a termés kevesebb lesz a tavalyi 105 ezer tonnánál. Itt egyébként az állam felvásárlással avatkozott be. Az EU fő málnarégiója a spanyolországi Huelva, ahol a termés 47,75 ezer tonna körül várható 2023-ban, ami 4,5 százalékos csökkenést jelent az előző szezonhoz képest.

Az unió belső piacán egyébként Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr pedig Németország.

Az unió frissmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2022-ben: a behozatal 21 százalékkal 44,1 ezer tonnára, a kivitel 7 százalékkal 19,9 ezer tonnára csökkent az előző évihez képest.

Marokkóból tavaly 25 százalékkal, 41,1 ezer tonnára nőtt a friss málna importja, míg az idei év első négy hónapjában a marokkói import 5 százalékkal 19 ezer tonnára emelkedett. A belső piacon a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, a legjelentősebb importőr pedig Németország. A közösség fagyasztottmálna-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2022-ben: a behozatal 107,8 ezer tonnát, míg a kivitel 14,8 ezer tonnát tett ki. Az unió meghatározó fagyasztottmálna-beszállítója Szerbia, ahonnan az előző évhez képest 24 százalékkal kevesebb, 50,6 ezer tonna érkezett tavaly.