A piacon jobban emelkedett a cseresznye ára, mint a termelőknél

Fotó: Török János / Délmagyarország
A fagyok és az esőzések is megtépázták az idei cseresznyetermést, a tavalyihoz képet pedig másfélszeresére emelkedett a nagybani piacon a hazai cseresznye belépő ára, míg a termelők induláskor ennél kisebb, 40 százalékos mértékben tudtak árat emelni.

Magyarországon az elmúlt tíz évben évi 4,8 és 12 ezer tonna között ingadozott a cseresznye termése – idézte fel a KSH adatait az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Idén a szakértők előzetes várakozásai szerint a tavaszi fagyok miatt az átlagosnál kevesebb cseresznye terem – megjegyzendő azonban, hogy a késői érésű fajták általában kisebb fagykárokat szenvedtek. A Világgazdaság összefoglalója szerint rontotta az idén a cseresznyetermést az is, hogy az érett szemeknél az esőzések gyümölcsrepedést okoztak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy 2700 hektár cseresznyeültetvényt tart számon.

A KSH adatai szerint Magyarországon a friss cseresznye kivitele 2022-ben 68 százalékkal növekedett a 2021-es mennyiséghez képest, és elérte az 599 tonnát. A magyarországi cseresznye fő felvevőpiaca Litvánia és Szlovákia volt, ezekbe az országokba 204, illetve 189 tonnát szállítottak. A cseresznyeimport eközben 37 százalékkal, 44 tonnára esett vissza.

Itthon a tavalyinál 50 százalékkal magasabb áron lépett piacra a hazai cseresznye: a 21. héten jelent meg a Budapesti Nagybani Piac kínálatában, kilogrammonként 2000 forintért.

Az AKI adatai szerint a cseresznye termelői ára 40 százalékkal, 1746 forintra emelkedett kilogrammonként a 21–24. héten az előző év azonos periódusának átlagárához képest. A budapesti fogyasztói piacokon a cseresznyét a 24. héten 1500 és 2000 forint közötti áron értékesítették.

Az idei cseresznyeszezon az északi féltekén késve indult, és több országban problémát okozott a nagy mennyiségű csapadék – áll a Freshplaza összefoglalójában. Olaszországban az esőzések a korai ültetvényekben gyümölcsrepedésekhez vezettek. Görögországban, Spanyolországban jó termést vártak az idén. Múlt vasárnap a lengyel cseresznyetermést érték nagy károk: jégesővel kísért zivatarok söpörtek végig Lengyelországon, amelyek a cseresznyeültetvényekben tetemes, néhol akár 70 százalékos károkat okoztak.

Franciaországban a 2023. évi cseresznyetermés 5 százalékkal, 36,9 ezer tonnára csökkent az előző öt év rekordját adó 2022-es évhez képest, de ha a 2018–2022. évek átlagával vetjük össze, ez a mennyiség 21 százalékos növekedést mutat. Az időjárás a francia cseresznyetermelőket sem kímélte, elsősorban a korai fajták kínálata csökkent, és a tavalyihoz képest az árak jócskán emelkedtek. Németországban a 23. héten jelent meg a belföldi termék a nagybani piacok kínálatában, ahol

a nagy méretű cseresznyét a tavalyinál 19 százalékkal drágábban, kilónként 8,53 euróért kínálták, míg a kis méretű cseresznye ára kiugróan, 68 százalékkal emelkedve, 8 euró volt.

A Freshplaza adatai szerint Törökország a világ legnagyobb cseresznyetermesztő országa évi 800–900 ezer tonna közötti termésével. A török termelők szerencsésebbek voltak az idén, ugyanis sem fagy-, sem esőkár nem érte az ültetvényeket. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió a friss cseresznyéből nettó importőr. Tavaly a beszállított és a külpiacokra kerülő mennyiség is csökkent: az egy évvel korábbi mennyiségekhez képest az import 36 százalékkal, 25,2 ezer tonnára, az export pedig 16 százalékkal, 15,3 ezer tonnára. Törökországból 44 százalékkal, 19,4 ezer tonnára esett vissza, ugyanakkor Chiléből 37 százalékkal, 2,4 ezer tonnára nőtt a behozatal.

Az Európai Bizottság adatai szerint a cseresznye nettó termelői ára 2023 májusában magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában: az egy kilóra vetített ár Olaszországban 7,15 euró, ami 39, Franciaországban 6,46 euró, ami 17, Portugáliában 4,19 euró, ami 8, Spanyolországban pedig 3,65 euró volt, ami 10 százalékos áremelkedés a tavalyihoz képest.