Veszteséges volt idén a sertéshizlalás

Forrás: Getty Images
A takarmány- és az energiaköltségek növekedése mellett munkaerőpiaci gondok is nehezítik a sertéstartók helyzetét, akik szerint további felvásárlásiár-növekedésre lenne szükség. A fogyasztók sem számíthatnak sok óra, mivel a feldolgozói árak emelkedése nem jelent meg teljesen a fogyasztói árakban.

Az idei, pusztító aszály következtében nagyon kevés kukorica termett, ráadásul az is rossz minőségű, ami nehezíti a sertéstartók helyzetét – áll a Magyar Állattenyésztők Szövetsége sertéspiaci összefoglalójában, amelyet a Világgazdaság szemlézett. Különösen a termény toxinszennyezettsége okoz problémát. A szakmai szervezet előrejelzése szerint azoknak a sertéstartóknak, akik nem maguk termelik meg a takarmányt, nincs elég készletük, illetve akiknek nem sikerült viszonylag elfogadható áron áram- és gázszerződést kötni, azok számára az idei év minden valószínűség szerint veszteséggel zárul. A termelők rossz helyzete csökkenti a kínálatot, az általános gazdasági problémák következtében pedig a kereslet is csökken.

Az orosz-ukrán háború, illetve a takarmánypiaci feszültségek okozta bizonytalanság miatt sok sertéstartónak az egész éves takarmányszükségletet be kell szereznie, ennek pedig nagy a likviditási igénye – ami a jelenlegi helyzetben sok termelőnek megoldhatatlan problémát jelent. Akik viszont beszerezték a készletet és kedvező szerződésük van a szolgáltatójukkal, azok éves átlagban eredményt tudnak felmutatni. Ez a jövedelem azonban többségüknél nem a bankszámlákon jelenik meg, hanem inputanyagokban bekészletezve.

A likviditási problémákon segíteni tudott a hitelmoratórium, de az ebben részt vevő sertéstartók számára jelentős kockázatot jelent a keresletvisszaesés miatti esetleges árcsökkenés réme.

Vannak ugyanakkor az ágazatban olyan termelők, akiket kilátástalan helyzetbe sodort a folyamatos költségnövekedés, közülük többen csődben vagy csődközeli állapotban vannak.

Az idei évre jellemző volt, hogy az inputanyagok drágulása miatti költségnövekedések mellé alacsony malacértékesítési ár társult. Ugyan a hízósertésárak ez év első felében elkezdték követni a költségek növekedését, az év második felétől azonban ismét árcsökkenés indult el. A piaci szereplők szerint az akkori ár még a jelenlegi költségeket is tudta volna fedezni, azonban nagyon rövid ideig tartott a magas árszint, így nem volt jelentős befolyással az évi pozitív mérlegre. Az állategészségügyi és állatjóléti támogatási keret is nagyon korán kimerült.

A mezőgazdaságban egyébként is jellemző munkaerőgondok a sertéságazatban hatványozottan jelentkeztek. Az állattenyésztésre általánosan igaz, hogy alacsony a bér- és jövedelemszint, a jelenlegi felvásárlási árak – és az idei év gazdálkodási eredményei – azonban nem adnak kellő alapot a további béremelésekhez. A sertéshizlalással foglalkozók szerint jelenleg még a legjobb mutatókkal rendelkező, leghatékonyabban működő gazdaságokban is nehéz jövedelmet termelni, így a piaci szereplők szerint az ágazat túléléséhez növekednie kell a felvásárlási áraknak.

Még jöhet pofon a húspultokon

A hazai termelésű vágósertés termelői ára hasított meleg súlyban, áfa és szállítási költség nélkül, kilogrammonként 781 forint volt 2022 novemberében, ami 79 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 78 százalékkal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára ennél kevésbé 49 százalékkal, míg az árstopos sertéscombé 12 százalékkal nőtt ugyanekkor.