Vegyes kilátások a tejpiacon: marad-e föle?

Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap
A tejárak tovább emelkedhetnek a következő hónapokban, ami lehetőséget ad a fejlesztések gyorsítására, de lesznek olyan szereplők, akik nem birkóznak meg a magas költségekkel, így a koncentráció növekedése is várható – olvasható ki Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője cikkéből.

Miután a tejtermelőknél vannak rosszabb helyzetben lévő állattartók, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tejárak emelkednek, a tehenészetek rendben vannak. Pedig dehogy. A költségemelkedések keményen odacsaptak nekik is 2021-ben, és az idei kilátások is vegyesek.

Aki mostanában például vajat vásárol, biztosan elkerekedett szemekkel teszi azt. Elképesztő áremelkedéseket lehet tapasztalni. A KSH 361 forintos fogyasztói átlagárat hoz a 100 grammos kiszerelésre novemberben (80 százalék zsírral). (Vigyázzunk már ennél jóval kisebb zsírtartalmú termékek is vannak!) Annak érdekében, hogy legyen képünk a tejtermelők helyzetéről, az alábbiakban néhány grafikon segítségével áttekintjük az árakat.

Világszerte növekedést látunk

Ha a világ vezető tejtermelőinek árait nézzük, az emelkedő trend egyértelmű. A braziloknál ugyan novemberben láttunk némi csökkenést, de az inkább árfolyam-kérdés. Új-Zéland, az USA és az EU átlagos tejárai meredeken nőnek.

Forrás: clal.it

Az EU-ban is minden drágul

Azzal sajnos továbbra is szembe kell néznünk, hogy a magyar tejárak az EU alsó mezőnyében vannak. Miközben az átlagos nyerstej árak 3-6 százalékkal voltak magasabban novemberben, mint voltak egy évvel korábban, addig a tejtermékek árai 50 százalékkal nőttek. Kivétel a már citált vaj, amely kétharmadával drágább.

Forrás: DG Agri

Forrás: DG Agri

A kilátások globálisan kedvezőek abból a szempontból, hogy a tejárak az előttünk álló hónapban, sőt években is folytatni tudják emelkedésüket. Ez olyan időszak, ami teret ad a fejlesztések gyorsítására, miközben a koncentráció növekedését is tovább fogja fokozni.

Itthon van, akinek késői az áremelkedés

Miközben a költségek egész évben emelkedtek, a tejárak csak az év vége felé kaptak lendületet. Ugyanez a helyzet a szántóföldi növénytermesztőknél például fordított hatású volt, hiszen az egész évben magas felvásárlási árak előnyeit csak ősszel kezdte lefaragni a műtrágyaár szárnyalása.

A tejtermelők a magas takarmányárak mellett a tömegtakarmányok megfelelő minőségben való előállításával is megküzdöttek. Erre jött az energia, a munkaerő, a szállítás költségeinek emelkedése. Bár régóta hatékonyság-növelési kényszerben élnek, a tejtermelők jövedelem-termelő képessége alacsony. Annak oka, hogy mégsem látunk lépten-nyomon eladó, bezárt vagy felszámolt tehenészetekről, az az, hogy a szektornak nagy a tehetetlensége, hatalmas a tőkeigénye, és a termelők szakmai elkötelezettsége is példaértékű. A termelők látványosan növelték a hozamokat, ruháztak be a modern, precíziós technológiákba, szóval rendesen el vannak adósodva. Az állatlétszám lassan ugyan, de csökken. Vannak eladó telepek. Én úgy látom, hogy ebben az évben ez kifejezetten erősödő tendencia lesz. Tovább fog koncentrálódni a tejszektor. Erre azért számítok, mert az egymás hatását erősítő költség-emelkedések nyomása nagyobb lesz, mint a tejárak emelkedése. A hatékonyság kritikus tényező.

A hazai helyzet fonákságait növeli az export- és a belföldi nyerstejárak növekvő különbsége. Az elmúlt év közepe óta gyorsuló ütemben tágul a rés. Novemberben már 25 forint volt kilogrammonként.

Forrás: AKI adatok alapján Erste kalkuláció

A tejpiaci helyzet romlását a szaktárca is lereagálta. A tejhasznú támogatás és a nemzeti támogatás kifizetésének gyorsítása, a pályázatok kedvezőbb kezelése hozzájárul ahhoz, hogy a tejtermelők kitartsanak. Az említett hatékonyság-növelés ugyanis nem elég ahhoz, hogy az ilyen mértékű költség-ár növekedési különbségeket kiegyenlítse. A képlet egyszerű: magasabb tejárra van szükség. Ezt el kell juttatni a fogyasztóig, a keletkező jövedelmen pedig arányosabban kell osztozkodni az értéklánc szereplőinek, mint történt az eddig. Meglátásom szerint erre a jelenlegi piaci környezet jobb lehetőséget biztosít, mint korábban. Az árváltozások a fogyasztók szintjén is magasak, az emelkedést könnyebben elfogadják. A címben feltett létkérdésre tehát az a válasz, hogy csak akkor, ha a lánc minden tagja együtt tud működni. Mivel e téren komoly gyengeségeink vannak, csak reménykedni tudunk abban, hogy a jelenlegi helyzet elég kemény ahhoz, hogy a változtatásra sarkallja az érintetteket. Ez egyébként nem a tej értéklánc sajátja. Minden agrár értékláncra kiterjeszthető a gondolat.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.