„Egy gondolat bánt engemet” – amikor a sertésszektor helyzetét elemzem, Petőfi versének két sora jut eszembe: „Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág;”.

A gazdálkodási tényezők ilyen mértékű halmozott romlására még nem volt példa e sokat megélt szektorban. Számba venni is nehéz lenne, hány és mekkora válság sújtotta már a sertéstartókat a mögöttünk hagyott években, évtizedekben. Az elemző szeme ebben a folyamatban egy erősödést, egyfajta figyelmeztetést lát. Gondoljuk át a sertéstartás dolgait, mert van, amit magában a pénz sem tud megoldani. A kormányzat látható elkötelezettsége és erőfeszítései ellenére a helyzet nem javul. Az EU tagjaként az eszközrendszer korlátozott a sertéstartás irányában. A szaktárca elmegy a falig, de úgy tűnik, ezt a hatásegyüttest csak tünetileg tudja kezelni.

Ahhoz, hogy a kilátásokat felvillantsuk, előrejelzést tudjunk adni, néhány cölöpöt le kell vernünk:

• A világpiaci problémák korábban még nem tornyosultak fel ennyire: a sertéspestis mindeddig megállíthatatlan terjedése, a koronavírussal kézen fogva, a fogyasztói preferenciák gyorsuló átalakulása, az új típusú élelmiszerek, az állattartás egyre szigorúbb szabályozása, és üldözése. Mindez megfűszerezve globális szállítási korlátokkal, elszálló tranzitdíjakkal, időjárási és energiapiaci változásokkal.
• Az EU-ban működik a világ legszigorúbb állatjóléti rendszere, amely kifejezetten kemény jövőképet vetít előre az állattartók számára. Az állatjóléti, élelmiszerbiztonsági előírások versenyhátrányt okoznak a régióban, az InterPig adatai szerint ez akár 30 százalék is lehet az észak- és dél-amerikai versenytársakhoz képest. Az export tavalyi csökkenése főként a kínai piacról való kiszorulásnak köszönhető. Ez középtávon folytatódni fog. Az egyéb piacok keresése viszont reményteljes. Tavaly Taiwan, Dél-Korea, Vietnám, az USA, Ausztrália ellensúlyozta némileg e kiesést. Brüsszelben az évtized végéig 9 százalékos mennyiségi visszaeséssel számolnak a sertéshús termelés, 5 százalékossal a fogyasztás, és 25 százalékossal az export terén. Ez markáns zsugorodást jelent. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a sertéshús világpiac továbbra is bővül.
• Itthon a termelési költségek emelkedése és a sertésárak szintje az országos átlagok szintjén veszteséges termelést mutatott 2021-ben. Az átlagosságot viszont hangsúlyozni kell, mert ebben azok is benne vannak, akik tavaly is el tudták kerülni a veszteségeket, illetve tudtak nyereséget elérni. Az AKI alábbi kimutatásai is jelzik, hogyan kezdett már 2020-ban is záródni a költség-ár olló, illetve a 2019-es kiemelkedő szint után zuhanni kezdett az eredményesség.

Forrás: AKI

• A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2021 decemberében 2,726 millió sertés volt az országban, miközben a kocák száma 157 ezer volt. Ezek a számok 4,4, illetve 4,1 százalékos csökkenést jeleznek az egy évvel korábbi szinthez képest, és sajnos illeszkednek a tartós tendenciákhoz. A vágások száma nálunk is emelkedett tavaly.

Forrás: KSH

• Az AKI kiadványa szerint, a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 9 százalékkal (149 ezer tonnára), értéke csaknem 3 százalékkal nőtt 2021 első tizenegy hónapjában a 2020. január–novemberihez képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 7 százalékkal több, 129 ezer tonna volt, míg értéke 9 százalékkal csökkent. A sertéshús kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott.
• Mivel a KSH nem csak az állatállomány, hanem az agrárcenzus adatait is mostanában tette közzé, módunk van mélyebb szerkezeti elemzésre is. Például, a 10-nél kisebb állománnyal rendelkezők állatlétszáma harmadára esett az elmúlt tíz évben. Így az átlagos létszám komoly növekedést ért el. Innen tudjuk azt is, hogy a sertéstartók 18 százalékának van legalább középfokú végzettsége, 70 százalékuk pedig csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

Temessük-e a sertésszektort?

Korántsem!

• Határozottan látszik, hogy a termelés koncentrálódása olyan szintet fog elérni akár már ezekben az években, hogy a hatékonyság javulása versenyképességi előrelépést fog eredményezni. 2010 és 2020 között kétharmaddal csökkent a sertéstartók száma, méghozzá leginkább a kis gazdaságok révén. A folyamat tovább gyorsul. Ennek egyik következménye, hogy a hatékonysági mutatók átlagai is javulnak.
• Piaci oldalon a középtávú kilátások kedvezőek. Európa nyugati felén bár zsugorodik a piac, lassan csökken a kereslet, a termelés mérséklődése miatt a belső árumozgás iránya módosulhat ebben az évtizedben. Térségünkben keleti szomszédunk szívó hatására tartósan számíthatunk.
• Mivel erősen kötődünk a német piac alakulásához, ebben is az ő helyzetüket vettük alapul. Az elmúlt hetekben több cikkben is foglalkoztam a német sertésszektor és húsipar helyzetével, az új agrárvezetés elképzeléseivel. Németországban 2016 óta a teljes kereskedelmi sertéshústermelés 616 ezer tonnával, 11 százalékkal csökkent.
• Az EU szintjén ugyanakkor tavaly a sertésállomány csökkenése a vágások számának emelkedésével párosult, miközben az export visszaesett. Ez túlkínálatot jelent, aminek mérséklődése, a készletek apadása az árak emelkedésének legfőbb korlátja. Az EU kínai exportja 23 százalékkal esett tavaly vissza, a teljes kivitel viszont csak 2,7 százalékkal, ami az alternatív piacok keresésének eredményességére utal.
• A sertésárakban néhány héten belül az emelkedő trend erősödésére számítunk, legkésőbb a tavasszal.
• A gabonapiacokon pedig az elkövetkező hetekben az árak csökkenését prognosztizáljuk, ami persze nagyban függ az európai háborús fenyegetettség kimenetelétől.
• A belföldi sertéshús- és készítménypiac érdemi mennyiségi növekedésére nem számítunk, de értékben még jelentős bővülésvár rá.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ