Felugrott a német sertésár

Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap
Mit jelez és milyen hatása lehet a németországi sertésárak elmúlt hetekben megfigyelhető jelentős emelkedésének? Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértőjének cikke ezeket mutatja be.

Ahogy azt korábbi cikkeimben előre jeleztem, a német sertésárak jelentős emelkedésbe kezdtek. A korábbi 1,20-ról 1,25-re, majd 1,32-re, most pedig 1,50 euró/kilogrammra nőtt élősúlyban. Ez az idei mélypontnak számító 1,20-hoz képest 25 százalékos emelkedés három hét alatt.

Ahogy az alábbi grafikonon jól látszik, messze vagyunk még a 2019 évvégi 2,03 eurótól, de a gyorsuló emelkedés mindenképpen fontos üzenet egy ilyen turbulens piaci helyzetben. Mint ahogy az is, hogy ezzel párhuzamosan a németországi, 25 kilogrammos malacra vonatkozó ár 29 euróra emelkedett. De hogy érzékeljük a hullámverés nagyságát: ez a szint még mindig alig 35 százaléka a csúcsnak, amit 2020 elején ért a malacár Németországban.


Forrás: ZMP

Az ábrán a koronavírus és a sertéspestis pusztító hatásai egymást erősítve láthatóak. Az amúgy is a kihívások erdejében tévelygő sertésszektor életét tovább nehezíti európai háború. Nos, ennek fényében kell értékleni az AKI friss vágási adatait is. Ezek szerint 2021-ben a magyarországi vágóhidakon 4 millió 869 ezer sertést vágtak le, 3,6 százalékkal többet (+167 ezer egyed), mint az előző évben, és 30 százalékkal többet, mint a 2013-as mélypont idején. A levágott állatok élősúlya összesen 575 ezer tonna, hasított súlya 462,7 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly is több mint 3 százalékkal meghaladta az előző évi értéket. Egyben azt is jelzi, hogy az átlagsúly – bár kissé elmarad a 2020. évitől – továbbra is kiemelkedően magas, 2021-ben 118,1 kilogramm volt.

Ennek értelmezésébe a szalámi alapanyag sertések magas súlya ugyan belezavar, de a kocakivágások növekedésének hatása akkor is érzékelhető. A sertésvágáson belül ugyanis az anyakocák vágása az előző évi 75,6 ezerről erőteljesen, 17,4 százalékkal 88,7 ezer darabra emelkedett 2021-ben. Az ezt megelőző két évben 7, illetve 13 százalékos csökkenés volt.


Forrás: AKI

A kocavágások száma a vágóállomány várható változásaira utal: a csökkenő kocalétszám további sertésállomány csökkenést vetít előre. A KSH adatai szerint 2021 decemberében 2,726 millió sertés volt az országban, miközben a kocák száma 157 ezer volt. Ezek a számok 4,4, illetve 4,1 százalékos csökkenést jeleznek az egy évvel korábbi szinthez képest, és sajnos illeszkednek a tartós tendenciákhoz.

A kocakivágások hatása annál is inkább jelentős az átlagsúly-emelkedés kapcsán, mivel az elszálló költségek időszakában a sertéstartók minél hamarabb szabadulnának a vágóárutól, így arra törekszenek, hogy minél kisebb súlyban adják el. Ezzel párhuzamosan az olcsóbb takarmány komponenseket keresik, ami viszont gyakran együtt jár a hizlalási idő növekedésével. Ebből jól látható, milyen napi dilemmákkal küzdenek a szektorban.

Az AKI kiadványa szerint a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 9 százalékkal (149 ezer tonnára) emelkedett, értéke pedig csaknem 3 százalékkal nőtt 2021 első tizenegy hónapjában a 2020. január–novemberihez képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport volumene 7 százalékkal több, 129 ezer tonna volt, míg értéke 9 százalékkal csökkent. A sertéshús kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott.

Mivel a KSH nem csak az állatállomány, hanem az agrárcenzus adatait is mostanában tette közzé, módunk van mélyebb szerkezeti elemzésre is. Például, a 10-nél kisebb állománnyal rendelkezők állatlétszáma harmadára esett az elmúlt tíz évben. Így az átlagos létszám komoly növekedést ért el. Innen tudjuk azt is, hogy a sertéstartók 18 százalékának van legalább középfokú végzettsége, 70 százalékuk pedig csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

Háborús időkben az elemzések, pláne az előrejelzések szinte lehetetlenné válnak. Magam is a gabonaárak mérséklődésére számítottam, de ezen előrejelzésemet az orosz tankok szétlőtték. A sertéstartás költség- és árviszonyainak aránytalanságai mégis azt mondatják velem, hogy a napokban kezdődött sertésár-emelkedések folytatódni fognak. A német sertésszektor zsugorodása tartós, és immár elért egy olyan szintet, ami a sertéskínálat szűkülését hozza. A német sertéspiacról az Agroképen több cikkben is készítettem elemzést ebben az évben. Bemutattam az új német agrárminiszter elképzeléseit is. Ebbe a képbe szorosan beleillik minapi kijelentése is, miszerint növelni kell az önellátást, és a drága gabonát sokkal inkább az emberek ellátására fordítani, mint az állatokéra, a kialakult helyzetet pedig az állatlétszám gyorsabb mérséklésére használná.