Az elmúlt hetekben stagnált az élő sertés felvásárlási ára a magyar piacon, ahogyan a német jegyzés is öt héten át ragadt be az egyébként történelmi rekordon álló, hasított súlyra vonatkoztatott 2,28 eurós szinten. Az elmúlt napokban arról érkeztek hírek Kínából, hogy megugrott az afrikai sertéspestises (ASP) esetek száma, majd néhány napja pedig arról, hogy több tartományban súlyos helyzet alakult ki. A magyar élősertés-árak alakulásában meghatározó heti német jegyzés szerdán erre a hírre reagálva tovább nőtt, és – egyébként jókora ugrásnak számító – 5 eurócenttel emelkedve, 2,33 eurós rekordon állt meg.

„Ez az árnövekedés nagyon hamar beépül a felvásárlási árakba Magyarországon is” – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) elnöke. A piaci helyzetet jellemezve elmondta:

A sertéshús most becsúszott a présbe.

A többi élelmiszerhez képest ugyanis a sertéshús-termékpályán lényegesen megcsúszott a költségemelkedések piaci árakba történő beépülése. Ezt jól szemlélteti, hogy míg az élősertés-ár februárban 90 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, addig ugyanekkor a hús és a húskészítmények fogyasztói ára ettől jócskán lemaradva, „csupán” 40 százalékkal emelkedtek. Az utóbbi adatot némileg torzítja a sertéscombra húzott ársapka, de ha ezt leszámítjuk, akkor is jóval alacsonyabb mértékű volt a drágulás.

Ennek az az oka, hogy amikor már minden élelmiszernek, illetve az alapanyagaiknak intenzíven emelkedett az ára, a sertéspiacon éppen egy mély árbeszakadás volt, amelyet a kínai importcsökkenés okozott, és amely erősen megrázta az uniós sertéspiacot. Emiatt később indult el a sertésárak emelkedése, majd csak késleltetve haladt tovább a termékpályán, és a sertéspiacon még akkor is zajlott a növekvő árak önköltségbe épülése, amikor más ágazatokban ez már stabilizálódott, vagyis időben el van csúszva az ágazat a többihez képest.

Az élő sertés árában az elmúlt két-három hónapban zajlott le egy újabb tetemes áremelkedés, ami most egy többhetes stagnálás után folytatódni fog –

utalt vissza a német jegyzés emelkedésére.

A feldolgozók számára az alapanyagot jelentő élő sertés magas árát a húsiparosok szép lassan megpróbálták beépíteni átadási áraikba. Mindezt egy olyan helyzetben, amikor a megugrott infláció következményeként az élelmiszerpiacon forgalomcsökkenés következett be. A húsiparosok ebbe a helyzetbe szorultak be: tolnák át a kereskedelemre az önköltség növekedését, a keresletcsökkenésre viszont az utóbbinak árcsökkentéssel kellene reagálnia.

Árcsökkentés persze van, a kiskereskedelmi láncok egymással versengve jelentik be, hogy mely termékek árát vitték lejjebb, de ezek az akciók a sertéshúst általában nem érintik, inkább azokra a termékekre vonatkoznak, amelyeknél megindult az alapanyagok árának csökkenése. Ilyen a tej és a gabona, ebből eredően pedig az ezekből készülő termékek. Ezek szerint a sertéstermékek ugyan nem lettek olcsóbbak, de a fogyasztók felől érkező nyomás fékezi a magasabb önköltségek beépülését az árakba a sertéshúsoknál és a húskészítményeknél – magyarázta Éder.

Ez a helyzet nem befolyásolja az ünnepi kínálatot, lesz elegendő sonka húsvétra – szögezte le a Világgazdaságnak Mostisch Martina, a Hússzövetség ügyvezető titkára. A szakmai szervezet már meghirdetett akciókból nyert információi azt mutatják, hogy a leggyengébb minőségű, gyorspácolt, hőkezelt vagy főtt sonka kilogrammonként 2500 forint környékén kezdődik, ami 300-400 forinttal magasabb, mint egy éve. A Hússzövetség arra számít, hogy

Azt is valószínűsítik, hogy a korábbi években jellemzőnél kisebb mennyiséget fognak eladni az idei húsvéti szezonban, és várhatóan megtörik az a nyolc-kilenc éves tendencia is, amely azt mutatta, hogy a fogyasztók egyre nagyobb hányada választja az alacsonyabb minőségű termékek helyett a hagyományos érlelésű, pácolt, kötözött, illetve a paraszt- vagy a még drágább speciális sonkákat. Kérdés, hogy a trend csak megtörik, vagy visszafordul-e. A Hússzövetség mindenesetre azt tanácsolja a vásárlóknak, hogy ha kisebb mennyiségben is, de inkább a minőséget válasszák.