„A magyar élelmiszeripar nagy ugrás előtt áll, az iparág szereplői ehhez megtették az első, versenyképesség-javító lépéseket, és szemléletet váltottak, ami kinyitotta a kaput a digitalizáció elterjedéséhez” – mondta a Világgazdaságnak Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmezéstudományi és Technológiai Intézetének vezetője. Tavaly pedig elfogadták a Digitális Élelmiszeripari Stratégiát (DÉS), amelynek megvalósítása – a jelenlegi uniós ciklusban az élelmiszeripari fejlesztésekre fordítható 750 milliárd forintos forrással – nagy fejlődést fog hozni.
Az élelmiszeripari szereplők korábban a versenyképesség javítását a technológia fejlesztésével próbálták elérni úgy, hogy csak másolták a nyugati, illetve a körülöttünk lévő országok – például az uniós csatlakozás után nagyot fejlődő Lengyelország – példáját. E követő magatartás miatt pedig elmaradt a hazai élelmiszeripar ugrásszerű fejlődése. Mint Friedrich László elmondta,
A források ilyen szemléletű felhasználásával a fejlesztésekre rendelkezésre álló 750 milliárd forintnyi támogatásból sokat lehet javítani a magyar élelmiszeripar versenyképességén. Itt kerül kulcsszerepbe a DÉS, hiszen a hatékonyságnöveléshez fontos, hogy az adott cégek a maguk termeléséről és alapanyaghátteréről, a termékek előállításához szükséges energiáról is pontos információval rendelkezzenek, ez pedig – az egyes folyamatok monitorozásával, mérésével és elemzésével együtt – a stratégiában szereplő fejlesztésekkel alapképessége lesz a társaságoknak. Az információk termékpályaszinten állnak rendelkezésre, amely az iparági hatékonyságot, egyben az élelmiszer-ellátás biztonságát emeli.
A digitalizációra már korábban nagyobb hangsúlyt lehetett volna fektetni, de az élelmiszeripari szereplők körében tapasztalható szemléletváltás és a digitális környezetben otthonosabban mozgó fiatalabb generáció nagyobb szerepvállalása – a fejlesztési forrásokkal együtt – jó alapot nyújtanak a magasabb szintre lépéshez.
Az iparágban nemcsak megjelent a mesterséges intelligencia (MI), hanem a néhány éve vártnál jóval intenzívebben jelen is van. Létezik olyan rendszer is, amely döntést is képes hozni, de a gyakorlatban a végső szót általában az ember mondja ki. Ehhez a mesterséges intelligencia a meglévő információk alapján felajánlja a lehetőségeket, mégpedig az egyes verziók megvalósulási esélyével, ráadásul az emberek számára kezelhetetlen mennyiségű paraméter vizsgálata után.
Az élelmiszeripar egyéb ágazatokat is húz magával, az ide befektetett 1 forint 2,8 forintot hoz a gazdaságban – mondta az intézetvezető. Jó hatással van az élelmiszeripar fejlesztése például az építőipar, a gépipar, a vegyipar, az elektronika és a csomagolástechnika számára, miközben óriási húzóerő a mezőgazdasági alapanyag-termelésben is. Ezek alapján
az élelmiszeripar fejlesztésére jutó 750 milliárd forintnyi támogatás két-három éven belül megduplázódik.
A stratégiában 2025 és 2028 szerepel mérföldkőként. A DÉS-ben leírtak megvalósításával 2025-re az élelmiszeripari üzemek digitalizáltsági szintjében várható javulás mértéke a tervek szerint a beszerzésben és készletgazdálkodásban 26, a termelésben 27, a nyomon követésben és minőségbiztosításban 32, a vállalatirányítási rendszer alkalmazásában pedig 45 százalék lesz. A számítások szerint az üzemek termelésének hatékonysága is 25 százalékkal javul ekkorra, a hulladék pedig 9 százalékra csökken.
A DÉS-ben kiemelt hangsúlyt kap a szakemberképzés. „Speciálisan képzett munkaerő szükséges ugyanis ahhoz, hogy a digitális eszközöket jól használjuk, kinyerjük a számunkra szükséges adatokat, azokat pedig a döntések előkészítéséhez szükséges módon feldolgozzuk” – hangsúlyozta. Fontos a méréstechnikában jártas szakemberek képzése is, mert ha nincs elegendő adat, mérésre is szükség van. E területek szakemberellátásához pedig új képzéseket kell indítani.
A stratégiában számszerűsítették is az újonnan képzett specialisták számát: 2028-ra 50 végzett élelmiszer-digitalizációs mérnökkel és 3800 középfokú szakképesítéssel rendelkező és felnőttképzésben részt vett élelmiszeripari digitalizációs szakemberrel számolnak. Friedrich László elmondta, hogy az ilyen irányú oktatás már el is indult, a MATE-n például már elérhető digitalizációs, automatizációs és a méréstechnikai ismereteket adó BSc-kurzus, a szakmérnökképzés pedig ősszel indul.
