A PTE SzKK Élelmiszer Biotechnológiai Kutatócsoportja 2019-ben jött létre az akadémiai szféra és az ipar összefogásának köszönhetően. Az egyetemen már a kutatócsoport megalakulását megelőzően is folytak már különféle élelmiszer biotechnológiával kapcsolatos kutatások, így az ipari igények és technológia, valamint az egyetemi know-how és alkalmazott kutatási tevékenységek integrálásával sikerült egy piaci igényeket is kiszolgáló kutatócsoportot létrehozni – közölte az egyetem.

A kutatócsoport szakemberei évek óta dolgoznak a mikotoxinok kutatásán. Ezek olyan penészgomba-eredetű, kisméretű toxikus vegyületek, amelyek számos gabonában-, gabonaeredetű élelmiszerben megtalálhatók, illetve a sörben és borban is fellelhetők. A számukra kedvező klimatikus viszonyok között a mikotoxinokat termelő penészgombák, a mezőgazdasági termények széles skáláját fertőzhetik meg a betakarítás előtti és utáni időszakban. Ezek rendszerint a nem megfelelő tárolás vagy érlelés következtében tovább szaporodnak úgy, hogy ha az alapanyag valamilyen gombával, például valamilyen penészfélével szennyeződik. Így az élelmiszerek, a gabona, a sör vagy a bor mérhető mennyiségben tartalmazhatják ezeket az anyagokat.

A mikotoxinok számos hatást tudnak kifejteni a szervezetre, akár a hormonális rendszerbe is képesek negatívan beavatkozni. Van köztük olyan, amelyik daganatkeltő hatású, hosszú távon például májrákot is okozhat. Az, hogy mekkora mennyiségben lehetnek jelen az adott élelmiszerben a mikotoxinok, azt mára nemzetközileg elfogadott határértékek szabályozzák, amelyeket rendszeresen ellenőriznek. Erre azért is van szükség, mert a globalizáció hatására számos országból érkeznek termékek, termények, amelyek ellenőrzése kiemelt fontosságú.

A pécsi szakemberek kutatása abból a szempontból is egyedülálló – és ezt a tudományos világ és a piac is elismeri –, hogy a határértékeket nem csupán egyes mikotoxinokra vizsgálják, mivel egyszerre több mikotoxin is jelen lehet az adott élelmiszerben, amelyek felerősíthetik egymás negatív hatását. Ezért a kutatók arra hívják fel az ellenőrzőszervek figyelmét, hogy az egyes megengedett dózisok sok esetben felülvizsgálandók.

A Soft Flow biotechnológiai céggel való együttműködés is ezen kutatásokra fókuszál, hiszen a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársaival közösen végzett vizsgálatok eredményeit figyelembe véve tervezi a cég – MycoFossTM néven a világ számos országában elérhető – vizsgálómódszerének jövőbeli továbbfejlesztését. Ezen automatizált analitikai eljárás minden, az ellenőrzéshez szükséges vegyszert és reagenst, valamint az optimalizált mérőműszert és a speciális elemzőprogramot tartalmazza.

A mikotoxinok vizsgálata mellett a tejben található sejtnél kisebb részecskéket, vezikulákat is kutatják a szakemberek. Régóta kérdés tudományos körökben is, hogy lehet-e különbség tej és tej között. A pécsi szakemberek legújabb kutatásukban arra keresik a választ, hogy milyen hatást kelt a különféle tartásban élő tehenektől származó tej az emberi szervezetben.

A tej, mint minden testfolyadék nagyon nagy koncentrációban tartalmaz sejtnél kisebb részecskéket, ezekben számos biológiailag aktív anyag található, köztük olyanok, amik gyulladáskeltő vagy épp gyulladásgátló hatásúak – áll a közleményben. Az, hogy milyen életkörülmények között tartották a tejelő tehenet, nagyon fontos, kutatási eredmények is bizonyítják, hogy mindez befolyásolja ezeknek a részecskéknek a hatását. Ennek egy egészséges ember esetében kisebb a jelentősége, de például az auto-immun betegek esetében fontos lehet, hiszen az ő esetükben ezen részecskék könnyen kiválthatják a betegség fellángolását, a gyulladást.

Ezen kutatások mindegyikére komoly igény van mind az ipar, mind a piac, mind az ellenőrző hatóságok részéről. A kutatócsoport és a Soft Flow együttműködése lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek olyan mintákhoz jussanak hozzá, amelyek garantáltan az ipari és piaci igényeknek megfelelő módon vannak szállítva, tárolva, jellemezve. Az ilyen mintákon végzett vizsgálatok pontosabbak és hatékonyabbak. Így egyrészt a kutatócsoport nagyobb számban tud tudományos publikációkat megjelentetni, másrészt a kutatásoknak köszönhetően a vállalat számára hasznos javaslatokat tud tenni, a jövőbeli csomagok fejlesztése terén, ezzel is elősegítve a fogyasztók egészségesebb élelmiszerhez való hozzájutását.