A sajtóban a chipsadó bukását vizionálják, mert egy kutatás szerint több egészségtelen terméket fogyasztanak a magyarok – kezdte a témát tisztázó Facebook bejegyzésében a Pénzügyminiszttérium. Ezt követően egyszerűen sorra vette a viszonylag komolytalan felémérés álláításait, amelyet egy ennél komolyabb sajtóorgánum közölt kritika nélkül.

A Pénzügyminisztérium tehát a chipsadóval kapcsolatban a következ tényekre hívta fel a figyelmet:

1. A kormány azzal a céllal hozta létre a népegészségügyi termékadót („chipsadót”) 2011-ben, hogy az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását mérsékelje, és az ebből befolyó adóbevételeket teljes egészében egészségügyi célokra fordítsa.
2. Az intézkedés bevált: bevezetése óta a „chipsadóból” 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be. Azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több száz milliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől.
3. Tény az is, hogy 2010 óta 40%-kal nőtt Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom, tehát az elmúlt évtized növekvő gazdasági teljesítménynek, a magasabb foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhetően minden termékből többet fogyaszthattak a családok – az egészséges és a chipsadós termékekből is.
4. Az adó bevezetését követően az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása visszaesett, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható. A chipsadó bevezetése nélkül tehát nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból.
5. A magyar chipsadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált. Jól illeszkedik a versenyképes magyar adórendszerbe, amely a munkát terhelő adókat csökkenti, az ország kiadásaihoz szükséges bevételeket pedig elsősorban a fogyasztási típusú adókból biztosítja.

Egy ma kiadott közlemény szeirnt, Corvinus kutatója, Berezvai Zombor és szerzőtársai megvizsgálták, hogy az adó 2011-es bevezetése óta hogyan változtak a hazai fogyasztási szokások. A kutatók a GfK háztartáspanel 2000 háztartásra vonatkozó reprezentatív adatait elemezték évekre visszamenőleg. A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy bár az egészségtelen élelmiszerekre kivetett adó eleinte csökkentette a fogyasztást, viszont ezt idővel ellensúlyozta, hogy a táplálkozási szokások és az élelmiszerkörnyezet nem változott, az elkölthető jövedelem pedig nőtt. Nyolc évvel az adó bevezetése után a bevezetés előtthöz képest már többet fogyasztottak a magyarok az egészségtelen élelmiszerekből – több kategóriában ez az érték még az uniós átlagot is meghaladta –, és a fogyasztók teljes élelmiszerköltésének nagyobb részét tették ki. Az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010. évi 5,9%-ról 2018-ra 7,4%-ra nőtt. Vagyis állításuk szerint, az adó nem tudta elérni fő célját, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztásának csökkentését.

Az elsietett következtetés cáfolatát tehát a pénzügyminisztérium igen gyorsan helyre rakta, rámutatva annak tarthatatlanságára.