Az elmúlt év első feléhez képest csaknem megduplázódtak az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra kifizetett összegek – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavalyi és idei jelentésének összevetéséből. Idén június 30-ig ugyanis 729,5 milliárd forintot fizettek ki ezeken a jogcímeken, míg egy évvel korábban 381,9 milliárd forint volt ez az összeg.
A támogatások 63,4 százaléka, vagyis 462,5 milliárd forint származott európai uniós forrásból, 36,6 százalékát (267 milliárd forintot) pedig a hazai költségvetésből fizették ki.
A Világgazdaság összefoglalójából kiderül, hogy a tavalyi első fél évben magasabb, 73,7 százalékos volt az uniós források aránya, de nominálisan idén 181,1 milliárd forinttal több érkezett a brüsszeli kasszából. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások idei keretösszege az elmúlt évinél mintegy félezer milliárd forinttal magasabb, és meghaladja az 1300 milliárd forintot.
Az idei agrártámogatási rendszer specialitása, hogy a 2021–2022-es átmeneti évek után, január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitika, de ezzel párhuzamosan még tart a 2014–2020-as ciklus lezárása, vagyis a korábbi években vállalt áthúzódó fizetési kötelezettségek teljesítése. Az AKI összefoglalója szerint a 2023–2027-es ciklusban a legtöbb korábbi támogatás kisebb-nagyobb változtatás mellett megmarad, viszont a folyósítás feltételeként nagyobb hangsúlyt kap a zöldelvárásoknak való megfelelés, a generációváltás, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatása.
A termelőknek nyújtott közvetlen támogatások a kifizetések 28,4 százalékát tették ki, és ezeken a jogcímeken 2023 első fél évében 207,2 milliárd forint jutott el a termelőkhöz. A kifizetett összeg több mint felét a zöldítési komponens tette ki.
A termeléshez kötött állattenyésztési támogatásokra további 20,6 milliárd forintot kaptak a gazdák, amelynek felét (10,4 milliárd forint) az anyatehéntartás támogatására fizették ki, ezt követte az anyajuhtartás (5,6 milliárd forint), a tejhasznú tehéntartás (3,2 milliárd forint) és a hízottbika-tartás (1,4 milliárd forint) támogatása. További 10,8 milliárd forintot folyósítottak a szálas és szemes fehérjenövények támogatására, míg az ipari zöldségnövények termesztésére 4,7 milliárd forintot, a zöldségnövény-termesztés támogatására kétmilliárd, a gyümölcstermesztés támogatására 1,3 milliárd forintot folyósítottak a kedvezményezetteknek. A cukorrépa-termesztők 3,2 milliárd, a fiatal mezőgazdasági termelők pedig 1,8 milliárd forint támogatást kaptak.
A Vidékfejlesztési program (VP) 2014–2020-as intézkedéseire 434,8 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak az első fél évben, a Magyar halgazdálkodási operatív programból pedig 565,8 millió forintot fizettek ki. A VP intézkedései közül az eszközberuházásokra 160,9 milliárd forintot, az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre pedig 130,7 milliárd forintot fordítottak.
A beruházásokon belül 43,1 milliárd forint jutott az állattartó telepek fejlesztésének és megújításának támogatására, további 43 milliárd forint pedig a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre. További 35,6 milliárd forintot kaptak az ökológiai gazdálkodók, 23,2 milliárd forintot a Natura 2000 és a vízkeretirányelvhez kapcsolódó kifizetésekre, 19,8 milliárd forintot pedig az alapvető szolgáltatásokra és a falvak megújítására fordítottak. Az erdőterületek fejlesztésére 16,8 milliárd, a mezőgazdasági üzemek és vállalkozások megújítására 7,2 milliárd, helyi LEADER-fejlesztésekre pedig 6,9 milliárd forintot fizettek ki. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásokra 14,2 milliárd forintot folyósított a Magyar Államkincstár.
A piacszabályozó intézkedésekre uniós és nemzeti forrásból együttesen 9,2 milliárd forintot, az előző évi összegnél 1,6 milliárd forinttal többet folyósítottak idén az első hat hónapban. Ezen belül az iskolagyümölcs-program támogatására összesen 2,7 milliárd, az iskolatejprogramra pedig 1,3 milliárd forintot költöttek.
A termelőket ért agrárkárok enyhítésére a gazdálkodók befizetéseiből és az azt kiegészítő nemzeti költségvetésből gründolt összegben a tavalyi súlyos aszálykárok miatt rendkívüli állami kiegészítésre volt szükség, az így megemelt forrásból agrárkárenyhítésre folyósított összeg meghaladta az 50 milliárd forintot. Erre a célra már tavaly 11,2 milliárd forintot fordítottak. Állatjóléti támogatás jogcímén 11,9 milliárd forintot vettek igénybe a sertés- és baromfiágazat vállalkozásai, amihez még további 1,8 milliárd forint állatjóléti átmeneti támogatás kapcsolódott. Az egyes állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére 2,8 milliárd forintot, az állati hulla ártalmatlanítására 1,7 milliárd forintot fordítottak.
Élelmiszeripar: nagyobb arányú a nemzeti forrás
Az élelmiszeripari vállalkozások az idei első fél évben 28,1 milliárd forint támogatást kaptak a Vidékfejlesztési programból. A kifizetések 87,2 százaléka a nemzeti, 12,8 százaléka pedig az uniós költségvetésből teljesült. A támogatásként a vállalkozásoknak eljuttatott összeg több mint fele, 17,4 milliárd forint az élelmiszer-feldolgozó üzemek komplex fejlesztését szolgálta, amit teljes egészében nemzeti forrásból finanszíroztak. Mezőgazdasági termékek értéknövelésére 3 milliárd forintot, élelmiszeripari üzemek fejlesztésére 1,4 milliárd forintot fizettek ki. A borászati vállalkozások 5,1 milliárd forintot fordíthattak az üzemek fejlesztésére, termékfejlesztésre, illetve a hatékonyság fokozására. Ebből 3,6 milliárd forint jutott a borászati tevékenységhez kapcsolódó komplex, akár stratégiai jelentőségű fejlesztések végrehajtására. A takarmány-előállító üzemek a fejlesztésüket célzó beruházásokhoz 942,4 millió forint támogatást kaptak. A feldolgozóüzemek energiahatékonyságának javítására arányaiban továbbra is alacsony összeg, 302,3 millió forint jutott, de ez is mintegy százmillió forinttal több, mint egy évvel korábban.
