Jelentősen, 67,7 százalékkal nőtt meg idén az előző évihez képest az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretösszege, amely így eléri az 1385 milliárd forintot – írja összefoglalójában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az idei év sajátossága agrártámogatási szempontból, hogy két átmeneti év után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika (KAP), miközben ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása is.

A forrásbővülés mindenütt jellemző, de a leginkább a vidékfejlesztési és halászati intézkedéseknél emelkedik a rendelkezésre álló forrás. Az első negyedévben 449,4 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek, a folyósított támogatási összeg 64,2 százaléka (288,6 milliárd forint) származott európai uniós forrásból, 35,8 százalékát (160,8 milliárd forint) pedig a hazai költségvetésből fizették ki. A kifizetések 59,5 százalékát, 267,4 milliárd forintot a Vidékfejlesztési program (VP) és a Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) intézkedéseire folyósították, ennek zömét – 267 milliárdot – a VP-re.

A pénz közel kétharmadát adta az EU

A termelőknek nyújtott közvetlen támogatások a kifizetések 27,8 százalékát tették ki, 125,1 milliárd forintot vettek igénybe a gazdálkodók az első negyedévben. Az így kifizetett összeg 11,7 százaléka származott a hazai költségvetésből: nemzeti támogatások keretében 52,6 milliárd forintot vehettek igénybe a kedvezményezettek. Piacszabályozásra 4,3 milliárd forintot fordítottak, amelynek zöme továbbra is a kiegészítő nemzeti támogatással működő programokat fedezte.

Ha az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat összességében vizsgáljuk, látszik, hogy az első negyedévben folyósított 449,4 milliárd forint 64,2 százaléka (288,6 milliárd forint) származott uniós forrásból, 35,8 százalékát (160,8 milliárd forintot) pedig a hazai költségvetésből fizették ki.

A közvetlen támogatások jogcímein 2023 első negyedévében 125,1 milliárd forint jutott el a termelőkhöz, amelynek több mint 40 százalékát, 51,2 milliárd forintot a zöldítés tette ki. Ez az összeg az előző év azonos időszakában kifizetetthez képest 9,2 milliárd forinttal kevesebb, ami a kifizetési rendből adódik. A tárgyévi teljesítés a 2022. évi jogosultságok rész- és végfizetését, valamint a korábbi évek jogorvoslati ügyeinek rendezését foglalja magában.

A két fő intézkedés mellett a termeléshez kötött állattenyésztési támogatásokra további 7,6 milliárd forintot kaptak a gazdák, amelynek 71,3 százalékát (5,5 milliárd forint) az anyajuhtartás támogatására, 28,7 százalékát pedig (2,2 milliárd forint) a tejhasznú tehéntartás támogatására fizették ki.

További 9,8 milliárd forintot folyósítottak szálas és szemes fehérjenövények támogatására, a cukorrépa-termesztők 3,1 milliárd, a zöldségtermelők, 1,8 milliárd forintot kaptak, míg az ipari zöldségnövények termesztésére 4,2 milliárd, a gyümölcstermesztés támogatására 0,8 milliárd forintot folyósítottak a kedvezményezetteknek. A fiatal mezőgazdasági termelők 1,3 milliárd forint támogatást kaptak.

Sok támogatás érkezett agrár-környezetvédelemre és beruházásokra

A VP 2014–2020 intézkedéseire 2023 első negyedévében 267 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak, míg a MAHOP-ból 0,4 milliárd forintot. A VP- belül kiemelkedtek az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések támogatásai, amelyekre 111 milliárd forintot, és a tárgyi eszközökbe történő beruházások, amelyekre 85,8 milliárd forintot fordítottak. Utóbbin belül az élelmiszeripari fejlesztésekre 16,7 milliárd forint jutott. Ezen felül 17,7 milliárd forintot kaptak az ökológiai gazdálkodók, az erdőterületek fejlesztésére pedig 7,7 milliárd forintot fordítottak. Nagy tétel, 14,2 milliárd forint volt a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott – 2022-re vonatkozó – támogatás, amire 14,2 milliárd forint támogatást folyósított a kincstár.

A VP indulása óta 2023 március 31-ig 1751,4 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. A kifizetések egyharmadát a tárgyi eszközökbe történő beruházások tették ki, összegük meghaladta az 590 milliárd forintot. A támogatások csaknem egynegyede az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre fordítódott (406,2 milliárd forint).

A piacszabályozó intézkedésekre uniós és nemzeti forrásból együttesen 4,3 milliárd forintot, az előző évi összegnél 1,2 milliárd forinttal többet folyósítottak 2023-ban. A programok közül az iskolagyümölcs-program támogatására az uniós és hazai forrásokból összesen 1,2 milliárd forintot, az iskolatejprogram támogatására 423,8 millió forintot költöttek.
Többet kellett fizetni kárenyhítésreA nemzeti támogatások jogcímeire 52,6 milliárd forint támogatási összeg került folyósításra 2023. március 31-ig, amelynek 95,5 százalékát, 50,4 milliárd forintot a nemzeti agrárkárenyhítés tette ki.

Az ágazatonkénti bontásból az látszik, hogy – szokás szerint – a szántóföldi növénytermesztés részesedése volt a legnagyobb az agrártámogatásokból, és 2023 első három hónapjában 117,5 milliárd forintot tett ki, ami csaknem teljes egészében (95,7 százalékban) uniós költségvetésből származott. A szubvenció zöme, 95 milliárd forint egységes területalapú támogatás formájában jutott el a gazdálkodókhoz, ezen belül alaptámogatásként 43,8 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 51,2 milliárd forintot fizettek ki részükre.

Ennek négyötödét az állattartó telepek fejlesztésére, illetve megújítására fordították. A juh- és kecskeágazat 5,6 milliárd, a szarvasmarha-ágazat pedig 3 milliárd forint támogatásban részesült. A baromfiágazatnak 653,5 millió forint jutott, zömmel VP-forrásból, míg a sertéstartók 104,9 millió forintot kaptak, túlnyomó részben állatjóléti támogatás jogcímen.
A kertészeti ágazat 18,1 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 62,4 százaléka származott uniós, 37,6 százaléka pedig nemzeti forrásból.

Az élelmiszeripari vállalkozások 16,7 milliárd forint támogatásban részesültek a VP forrásaiból, amelynek 86,7 százalékát a magyar költségvetés finanszírozta. A kifizetések kétharmada, 10,9 milliárd forint az élelmiszeripar-feldolgozó üzemek komplex fejlesztését szolgálta. A borászati ágazat 2,7 milliárd forintot fordíthatott az üzemek fejlesztésére, termékfejlesztésre, hatékonyság fokozására, ebből 1,8 milliárd forint jutott a borászati tevékenységhez kapcsolódó komplex, akár stratégiai jelentőségű fejlesztések végrehajtására.