Százötvenmilliárdos támogatási többlet került idén a gazdálkodók számláira

Forrás: Shutterstock
Az idén rendelkezésre álló, több mint 800 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatási keretből 516,7 milliárd forintot használtak fel az év első kilenc hónapjában, lényegesen többet, mint egy évvel korábban.

Az év első három negyedévében kifizetett agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál minden intézkedéscsoportnál növekedés mutatkozott az előző év azonos időszakához képest: egy évvel ezelőtt 359,6 milliárd forintot fizettek ki a harmadik negyedév végéig, amihez képest idén 157,1 milliárd forintos a növekmény, összesen 516,7 milliárd forint volt a támogatás.

Különösen a vidékfejlesztési és halászati programok kifizetései emelkedtek, itt 77,6 százalékos a bővülés. A közvetlen termelői támogatások 19,6 százalékkal, a nemzeti támogatások 6,2 százalékkal nőttek, a piaci támogatások kifizetése pedig a másfélszeresére emelkedett – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójában. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében az első három negyedévben folyósított 516,7 milliárd forint támogatási összeg 64,8 százaléka, 334,9 milliárd forint európai uniós forrásból származott, 181,6 milliárdot pedig – a kifizetések 35,2 százalékát – pedig a hazai költségvetésből fizették ki. Európai uniós forrásból 334,9 milliárd, nemzetiből pedig további 181,8 milliárd forint érkezett a gazdálkodók számláira.

A közvetlen támogatások jogcímein 2022 első három negyedévében 150,9 milliárd forint jutott el a termelőkhöz, amelynek 59,6 százalékát a zöldítési komponens tette ki. A Vidékfejlesztési Program (VP) 2014–2020 intézkedéseire 2022 első három negyedévében 275 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból pedig 1,5 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez. Piacszabályozó intézkedésekre uniós és nemzeti forrásból együttesen 21,9 milliárd forintot, az előző évi összegnél 7,7 milliárd forinttal többet folyósítottak 2022-ben. A különbség nagyrészt egy, a baromfi- és kocatartóknak nyújtott új intézkedés, a kivételes alkalmazkodási támogatás 6,3 milliárd forintos kifizetéséből adódott.

Nemzeti támogatások jogcímein 67,5 milliárd forint támogatást fizettek ki szeptember 30-ig.

Az AKI ágazatonkénti és alágazatonkénti felosztásban is vizsgálja az agrár- és vidékfejlesztési támogatások felhasználását, bár a jelentést készítő kutatók hozzáteszik, hogy ez nem minden esetben lehetséges, hiszen vannak olyan támogatások, amelyek több ágazat számára biztosítanak forrást, mint például a területalapú támogatás és a zöldítés, illetve egyes intézkedések több alágazatot is érintenek.

Még maradt a kocatámogatási keretből

Ezzel együtt tény, hogy a szántóföldi növénytermesztés részesedése az agrártámogatásokból továbbra is meghatározó, 2022 első kilenc hónapjában az ágazat kapta az agrártámogatások több mint egynegyedét.

Az állattenyésztők 24,2 százalékot, a kertészeti ágazat szereplői pedig 6,1 százalékot hasítottak ki a támogatási keretből. Az állattenyésztéssel és -tartással foglalkozó termelők összességében 124,9 milliárd forintot vettek igénybe, ezen összeg 54,6 százalékát a nemzeti költségvetésből fizették ki számukra. A 68,2 milliárd forint nemzeti forrás felét az állatbetegségek megelőzésének támogatásai és az állatjóléti szubvenciók jelentették. Az uniós forrásból érkező 56,7 milliárd forint közel harmadát a termeléshez kötött támogatások tették ki. Az állattenyésztési támogatások 20,7 százaléka, 25,9 milliárd forint a szarvasmarhaágazatba érkezett, a baromfiágazat szereplői 16,2 milliárd forintot, az összes támogatás 13 százalékát használhatták fel. A sertéságazat 15,5 milliárd forint támogatásban részesült. A sertéskocatartók új, kocánként 20 ezer forint értékű jövedelempótló támogatást igényelhettek, amelyre a nemzeti költségvetésből 4 milliárd forintot különítettek el. Ebből szeptember 30-ig 2,5 milliárd forint támogatás jutott el a termelőkhöz. A juh- és kecsketenyésztők és a méhészek egyaránt 3,8 milliárd forint támogatást kaptak.

Egyes intézkedések több ágazat számára is forrást biztosítottak, így például 6,3 milliárd forintot vehettek igénybe a baromfi- és kocatartók kivételes alkalmazkodási támogatás címen, 0,8 milliárd forintot a sertés- és baromfitartók VP-ből járványvédelmi rendszerek fejlesztésére. Az egyéb, ágazathoz nem sorolt kifizetések felét, 30 milliárd forintot a VP keretében kapták a gazdálkodók állattartó telepek korszerűsítésére, eszközök, gépek beszerzésére, új telepek létrehozására.

Aratnak a növénytermesztők

A szántóföldi növénytermesztők 139,1 milliárd forint támogatást kaptak 2022 első kilenc hónapjában, amely csaknem teljes egészében (93,8 százalékban) uniós költségvetésből származott.

A támogatás négyötöde, 111,9 milliárd forint egységes területalapú támogatás formájában jutott el a gazdálkodókhoz,

ezen belül alaptámogatásként 21,9 milliárd forintot, a zöldítési komponens keretében 89,9 milliárd forintot fizettek ki részükre. A szemes és a szálas fehérjenövények termelői együttesen 9,1 milliárd forint támogatásban részesültek, 2,7 milliárd forint jutott a cukorrépa-, 683,4 millió pedig a rizstermelőknek. A dohánytermesztők nemzeti forrásból 4,1 milliárd forint támogatásban részesültek. A VP keretében 10,0 milliárd forint beruházási támogatást folyósítottak terménytárolók, szárítók és tisztítók, valamint kisméretű terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére.

A kertészeti ágazat 2022. szeptember 30-ig 31,4 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek 62,1 százaléka származott uniós forrásból. A kifizetések csaknem fele a VP keretében megvalósuló beruházásokat szolgált, a 14,8 milliárd forintot kertészetek korszerűsítésére, kertészeti gépbeszerzésre fordíthatták a gazdák. Arányaiban csekély, 161 millió forint jutott ebből a forrásból az időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházásokra, illetve 130 millió forint borszőlőültetvények telepítésére. A zöldségek és az ipari zöldségek termesztésének támogatására együttesen a kertészeti ágazat támogatásának 17,7 százaléka, 5,6 milliárd forint érkezett. Az extenzív és az intenzív gyümölcstermesztés az ágazat támogatási összegének 2 százalékát tette ki a maga 621 millió forintjával, míg a kifizetések 9,9 százaléka az iskolagyümölcs-programot finanszírozta.

Nem volt prioritás az energiahatékonyság fejlesztése

Az élelmiszeripari vállalkozások 21,6 milliárd forint támogatásban részesültek a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. A kifizetések 56,1 százaléka hazai, 43,9 százaléka uniós költségvetésből teljesült. A VP-ből a mezőgazdasági termékek értéknövelésére, és az élelmiszer-feldolgozás technológiai fejlesztésére 9,4 milliárd forintot, a komplex fejlesztésekre pedig további 5,7 milliárd forintot biztosítottak. A borászok 4,6 milliárd forintot kaptak támogatásként termékfejlesztésre, a hatékonyság fokozására és az üzemek komplex fejlesztésére, míg a takarmány-előállító üzemek beruházásaihoz 1,6 milliárd forint támogatást fizettek ki. Ezekhez képest csekélyebb összeg, 236,4 millió forint jutott az üzemek energiahatékonyságának javítására.