Folytatódik-e az agrárhitelpiac bővülése?

Forrás: Getty Images
Ha mérsékeltebb ütemben is, de tavaly is folytatódott az élelmiszergazdasági hitelpiac bővülése. Milyen folyamatok állnak emögött, és mi várható idén – ezekről ír cikkében Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

Az elmúlt évben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya egyaránt 9,8-9,8 százalékkal ugrott meg. Ez ugyan lassulás az előző két évi szintekhez képest, de – tekintve a körülményeket – figyelemre méltó. Az AKI friss pénzügyi hírleveléből az is kiderült, hogy közel 813 milliárd forintot fizetettek ki agrár és vidékfejlesztési támogatásokra.

Miközben egy rendkívül nehéz agrárév van mögöttünk, az agrárhitelpiac tavaly is jelentősen bővült. A közel 10 százalékos növekedés a hitelállományban csak kis részben köszönhető a hitelmoratóriumnak. Sokkal inkább a kedvezményes hitelkonstrukcióknak, a sok nyertes vidékfejlesztési pályázatnak és a szakadatlan beruházási kedvnek volt benne szerepe. A mezőgazdaság hitelállományának 86 százalékát kedvezményes hitelek adták 2021-ben! Ez csökkenő sorrendben NHP-, ASZK-, MFB- és EXIM-hiteleket jelentett. Ehhez tudni kell azt is, hogy

a garantált hitelek összege közel 30 százalékkal volt az elmúlt év negyedik negyedévében magasabb, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszeripari hiteleknél 60 százalék volt tavaly a kedvezményes hitelek aránya.

Tavaly a mezőgazdaság beruházásai 11 százalékkal, 542 milliárd forintra, az élelmiszeriparé 46 százalékkal, 406 milliárd forintra emelkedett. Mindkét szektorban gyorsuló a beruházások növekedési üteme. A kibocsátás sem maradt le a növekedésben, hiszen 2021-ben 13,2 százalékkal 3378 milliárd forintra bővült. Így érthető, hogy mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszeripari társas vállalkozásoknál a beruházási hitelek növekedtek a leginkább tavaly. Az AKI elemzése szerint a mezőgazdaságban az emelkedő jövedelmek nagyobb részben az egyéni gazdaságoknak köszönhetőek, miközben az élelmiszeriparban a költségemelkedések 2021-ben nem tettek lehetővé jövedelemnövekedést.

A nagy kérdés azonban az, hogy 2022-ben folytatódik-e ez a tendencia. Pályázati nyertesből továbbra is sok van, de a költségek emelkedése sokakat elbizonytalanít. Itt jönnek a képbe a bankok. Nem elég ugyanis jól összerakni egy projektet (körüljárva a piaci megalapozottságot) és pályázati forrást nyerni hozzá, finanszírozni is tudni kell. Az esetek túlnyomó többségében ez banki hitelekkel történik.

A bankok hitelbírálata nagyon fontos életképességi vizsgálat, amely nem csak az adott projektre, hanem a vállalkozás, illetve csoport egészére kiterjed.

Az olyan bankok, amelyek megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkeznek az agrárium területén, e folyamat során egy sor hozzáadott értéket is teremtenek a beruházók számára. Esetünkben például olyan piaci elemzések és előrejelzések készülnek minden egyes agrárprojekthez, amely nem csak a banki döntéshozók dolgát könnyítik meg, hanem az ügyfél felé is jó visszajelzések. Jó példa az, hogy szakmai műhelyem épp az elmúlt évi agrár hitelpiaci értéket egészen pontosan – 0,1 százalékos pontossággal – jelezte előre, már csaknem egy évvel korábban. Aki követi az Agroképen megjelenő elemzéseimet, az azt is alá tudja támasztani, hogy a sertésárak várható emelkedésére is beigazolódott az előrejelzésünk.

Most úgy látjuk, hogy a gazdálkodási körülmények változásai vissza fogják vetni a hitelpiac bővülését ebben az évben. Nem csak a nyertes pályázóknak, hanem az őket finanszírozóknak is nehéz döntéseket kell hozniuk. Itt van például a forgóeszköz-hitelek iránti igény növekedése. Az emelkedő termelési költségek nyilván megnövelik az éven belüli finanszírozási igényt. Ezzel azonban tovább feszülnek a mérlegek. A piaci megalapozottság tehát felértékelődik. Ahogy az már a Covid-járvány kitörése óta egyértelmű, az élelmiszer és annak előállítója folyamatosan felértékelődik. Ez utóbbi nem csak a támogatásokban, hanem az eladási árakban és a presztízsben is tetten érhető. A hatékonyság, versenyképesség és fenntarthatóság szempontrendszere azonban mindinkább előtérbe kerül. Ezeket a küszöböket nem mindenki tudja átlépni.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.