Nagy István miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gabonakrízis nemcsak Ukrajnát és Magyarországot, hanem az egész világot érinti és komoly kihívás elé állítja. A háború sajnálatos következménye, hogy a kikötők zárva vannak, és az a termésmennyiség, ami segítene megelőzni a világ más részein az éhínséget, nem kerül forgalomba. Ha ez továbbra is így maradna, akkor a probléma az egész világra kiterjedhet, s azok, akik éheznek, megindulhatnak, és komoly migrációs krízis elé állíthatják Európát – tette hozzá.

Nagy István kiemelte: azonnal és hosszabb távú megoldásokat kell találni az ukrán gabonaexporttal kapcsolatban, hazánk pedig kész együttműködni és segíteni a kivitelt. A vasút, az átrakodók és a tárolók fejlesztése rendkívül fontos, közös fellépéssel pedig az Európai Unió is támogathatja ezeket a beruházásokat.

A magyar–ukrán határ menti térségben olyan vállalkozási övezetet kell kialakítani, ahol az új feldolgozóüzemek felépülhetnek, hiszen ez egy stratégiai kérdés, ami hosszú távon jelent élelmezés-ellátási biztonságot az egész világ számára – hangsúlyozta Nagy István. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a határ menti beruházások tekintetében nemcsak a gabonáról kell beszélni, hanem Ukrajna európai gazdasági kapcsolatainak bővítéséről is.

Észak-keleti szomszédunk a kialakult válság kapcsán megoldásként tekint Magyarországra, és kifejezte háláját a magyar kormány konstruktív hozzáállásáért

– húzta alá a tárcavezető.

Kifejtette, Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, a globális piac 9 százalékát látja el gabonával, emellett 42 százalékos részesedése van a napraforgóolaj- és 16 százalékos a kukoricapiacon. A háború előtti időszakban szomszédunk 400 millió főnek elegendő gabonát termelt. Békeidőben Ukrajna exportjának csaknem 90 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le.